Előnyös, ha a pályázó úgy irányítja a beszélgetést, hogy ne kelljen konkrét összeget megneveznie, és a munkaadó tegye meg az ajánlatát. A fizetési igényre vonatkozó kérdést például így lehet elhárítani: "A munkakörrel járó feladatokat, felelősséget figyelembe véve mennyit szánnak önök erre a pozícióra?" A jelentkezőnek ezek után a felső határt kell kiindulópontnak venni, és saját bérigényét onnan kezdeni.
A munkavállalónak tisztában kell lennie azzal, hogy nem szívességet [ajanlo=84][igazitas=left/] kér, hanem üzleti ajánlatot tesz. Ezt azonban csak akkor teheti teljes magabiztossággal, ha ismeri saját piaci értékét, ezért szükséges tájékozódni az iparágról és azon belül a saját szakterületük értékéről is.
Kétféle cég létezik: az egyiknél fix besorolás szerinti fizetések vannak: ez leginkább a multikra, gyártó cégekre, illetve beosztotti, szakértői és középvezetői pozíciókra jellemző. Egyedi bérmegállapodások esetén mindenki vérmérséklete szerint alkudhat, így akár 30-40-50 százalékos bértöbblet is elérhető. Ez a megközelítés a kisebb cégeknél, illetve speciális és vezetői pozíciók esetén gyakori.
A legfontosabb, hogy a jelölt képes legyen önmagát eladni, leendő munkaadója ugyanis tudását, tapasztalatát, készségeit veszi meg az alku során, írja elemzésében a Világgazdaság.
50 százalékos bérnövekedést is hozhat a béralku
A merev bérrendszereknél gyakorlatilag lehetetlen alkudni, más esetben azonban a kiinduló összeget 30-50 százalékkal is megnövelheti az ügyes pályázó. Ennek feltétele, hogy informált legyen a terület fizetéseiről, és fel tudja kelteni maga iránt az igényt, írja elemzésében a Világgazdaság.
