A magyar rémálomtól az OTP megtámadásáig
Soros György, Schwartz György néven született egy magyar zsidó családban, 1930. augusztus 12-én. A magyar zsidók meghurcolását túlélő üzletember 1947-ben vándorolt ki Nagy-Britanniába, majd a London School of Economics intézetben diplomázott le 1952-ben. Az 1960-as években alkuszként dolgozott egy tőzsdei cégnél, és 1969-ben megalapította a Quantum Befektetési Alap nevű "hedge fund"-ot, majd 1983-ban a Soros Alapítványt. Azok a befektetők, akik 1969-től 1997-ig Soros alapjában tartották pénzüket, minden, kezdetben befektetett 100 000 dollár után 353 millió dollárral lettek gazdagabbak.
Fekete szerda
Soros 1988-ban Franciaországban, '92-ben Angliában, '93-ban Németországban hajtott végre feltűnést keltő spekulációs műveleteket. Az úgynevezett fekete szerdán (1992. szeptember 6.) Soros több mint 10 milliárd dollár értékben shortolta az angol fontot, vagyis annak gyengülésére játszott. Még az angol jegybankot is sikerült térdre kényszerítenie, ugyanis elfogytak a Bank of England tartalékai és le kellett értékelniük a devizájukat.
1996. október 1-jén Olaszországban, Horvátországban és az Egyesült Államokban nemzeti szintű vizsgálatot kezdeményeztek Soros ellen, mert shortolta az olasz lírát, ezért nemkívánatos személlyé vált.
A 2003-as grúz rózsás forradalom sikere az ő finanszírozása és szervezése nélkül aligha lett volna elképzelhető, bár szerinte ezek a vélemények messzemenőkig túlzóak. A 2006. évi ukrán narancsos forradalom sikeres támogatásával elérte Ukrajna politikai irányultságának megváltozását.
Támadás az OTP ellen
2008. október 9-én a Soros Fund Management állt az OTP Bank megtámadása mögött. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közel 500 millió forintos bírságot rótt ki rá. Ezen a napon az OTP részvényei 22 százalékot estek egy, a kereskedés végén érkezett hatalmas "order" következtében. Soros később azt nyilatkozta, nem tudott az OTP elleni spekulációról.
A háború tette kíméletlenné az üzleti életben
"Az én világlátásomat a második világháború tragikus tapasztalatai formálták. Én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, ami Magyarországon folyik, az nem normális. Ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt a tapasztalatom a második világháborúról, és ezt alkalmaztam mind a globális pénzpiacra, mind pedig politikai nézeteimre tekintve" - mondta Soros György a Fortune magazinnak.
Nincs egyensúly a pénzpiacon
Soros a tőzsdén töltött évei során úgy értékelte, hogy a pénzpiacok nem az egyensúly felé tartanak. 1987-ben megírta a "Pénz Alkímiája" című művét, amiben ismertette közgazdasági elméletét, a reflexivitást, ami egy globális pénzpiac működését leíró paradigma.
A paradigma definíciója szerint a piaci egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki. A reflexivitás elmélete szerint a valóság tapasztalati érzékelését (percepció) és a valóságot kétirányú, reflexív kapcsolat köti össze. Ez kezdetben önerősítő, majd végül önpusztító fellendülés/hanyatlás folyamatok, illetve buborékok kialakulását eredményezheti.
A legbefolyásosabbak klubjában
A Forbes magazin jelenlegi rangsorában a "legendás befektető" a világ hetedik leggazdagabb embere 20 milliárd dolláros vagyonával.
Ezenfelül tagja a Bilderberg-csoportnak, ami egy befolyásos személyekből (tudósok, médiaszemélyiségek, politikusok, üzletemberek) álló zárt körű társaság. A csoport 1954-től minden évben tanácskozik szigorúan zárt ajtók és maximális védelem mellett. Találkozójukat általában május végén, valamivel a G8-ak összejövetele előtt tartják. Témáik titkosak, nem adnak ki közleményt a találkozókról.
mfor.hu
