5p

Mi a legnagyobb probléma a hazai felsőoktatásban?
És a gazdaságban? Mennyit ér egy magyar egyetemi diploma?
Online Klasszis Klub élőben Ádám Zoltánnal, a Corvinusról elbocsátott egyetemi oktatóval

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a közgazdásztól!

2024. október 9. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

1924. július 25-én született meg egy stockholmi vendéglőben az önálló svéd autógyár, a Volvo létrehozásának gondolata.

A Volvo szó a latin volvere igéből származik és azt jelenti: gördülök. Az elnevezést az 1910-es évek elején a Svenska Kullagerfabriken (SKF) svéd csapágygyár menedzserei találták ki, a cég 1915-ben szabadalmaztatta és alkalmazta termékein.

A Volvo autógyár, a "legsvédebb" vállalat 1924 nyarán az egyik "legsvédebb" hagyománnyal, egy rákvacsorával indult. A legenda szerint Assar Gabrielsson, az SKF értékesítési igazgatója és Gustaf Larson tervezőmérnök a stockholmi Sturehof vendéglőben egy nagy tál rák mellett folytatott megbeszélést egy autógyár megalapításáról. Az ötletet a következő évben, 1925-ben írásba foglalták, és munkához láttak: az autó tervezése Larson feladata lett, Gabrielsson pedig megpróbált támogatókat szerezni, miután az SKF vezetése ekkor még nem méltányolta lelkesedésüket. Gabrielsson a saját pénzét is a vállalkozásba ölte, a kivitelezésben közreműködött mások mellett a legjobb svéd kocsigyáros, Adolf Freyschuss, a rajzoló Henry Westenberg, valamint Helmer "Mas-Olle" Olsson formatervező.

A Jakob becenévre hallgató kilenc prototípus 1926 júniusára készült el, és a "szülők" augusztusban mentek Stockholmból Göteborgba bemutatni az "újszülötteket" az SKF igazgatóságának. (Az első Volvo-töréstesztet már ekkor végrehajtották: útközben az egyik autó frontálisan ütközött egy amerikai kocsival, amely totálkáros lett, míg a svéd jármű néhány karcolással megúszta a találkozást.) A minőségi megoldásokkal ékeskedő kocsik láttán az SKF vállalta, hogy megteremti a feltételeket ezer darab hasonló jármű előállításához, Göteborgban üzemépületet biztosít a gyártás számára, és átengedi a Volvo márkanevet is - így létrejöhetett a Volvo Részvénytársaság.

A sorozatgyártás beindítását követően az első, ÖV4-es Volvo-típus 1927. április 14-én hagyta el a göteborgi gyárkaput. A vezetés az első évben 500 darab nyitott ÖV4-es és 500 darab zárt PV4-es, négyhengeres, 28 lóerős, amerikai stílusú személyautó eladásával számolt, de az értékesítés akadozott, 12 hónap alatt csupán 297 kocsi talált gazdára. Két évbe telt, mire a vállalat szerény nyereséget tudott felmutatni, amihez hozzájárult az is, hogy belefogtak a Type1 tehergépkocsi előállításába. A haszongépjárművek (teherautó, busz, taxi stb.) gyártása ezután párhuzamosan folyt a személykocsikéval.

Már az első Volvo-gépkocsik megkapták a márka napjainkig változatlan emblémáját, amely a vas ősi vegyjele: nyíllal balról jobb irányba felfelé átszúrt kör, benne a Volvo felirattal. A kocsi elején és kormányán elhelyezett szimbólum az ókorban Marsot, a háború istenét és a Mars bolygót, valamint a férfi nemet jelképezte, és utal a svéd vasipar hagyományaira, az acélra és az erőre is. A krómozott jelvényt a hűtőrácson egy átlósan, a bal alsó résztől a jobb felső sarokig futó csík is kiegészíti, amellyel a jelvényt felerősítik.

A vállalat egyre sikeresebben működött, növekedését a gazdasági világválság sem tudta visszavetni. 1931-ben már osztalékot fizetett részvényeseinek, a stockholmi tőzsdén 1935-ben jegyezték be. A gyártási koncepcióban az 1930-as években főleg az amerikai, az 1950-es években pedig inkább az olasz hatások érvényesültek, de a kezdetektől kiemelkedő hangsúlyt kapott a biztonság. (A legenda szerint - mivel felesége autóbalesete áldozata lett - az alapító Gabrielsson eleve olyan kocsikat akart gyártani, amelyek a maximális biztonságot nyújtják utasaiknak.)

A Volvo 1944-ben mutatta be a ragasztott szélvédőt, 1959-ben a saját tervezőmérnöke, Nils Bohlin által feltalált hárompontos biztonsági övet, 1967-ben az első, hátrafelé néző gyermekülést. A Volvóknál használtak elsőként párnázott műszerfalat, oldallégzsákot, a későbbiek során kifejlesztették az IC függönylégzsákot, a nyaksérüléstől védő WHIPS-ülést, a sűrű városi forgalomban alkalmazott City Safety koccanásgátlót és az autó elé kerülő gyalogosokat felismerni képes rendszert. A Volvo-gyárakból kikerülő újabb és újabb modellek jellemzője mindig is a biztonság, a gondos külső- és belső formatervezés, a skandináv dizájn volt.

A Volvo Részvénytársaság 1999-ben eladta személygépkocsigyártó-részlegét az amerikai Ford Motor Companynak, de a Volvo svéd márka maradt. Az ágazatot 2010-ben a Fordtól a kínai Geely autóipari csoport vette meg, amely ígéretet tett a márka identitásának megőrzésére. A megállapodás értelmében a gyártást és a fejlesztést az új tulajdonos Európában tartja, de Pekingben is létesít egy évi 300 ezer Volvo-gépkocsi kibocsátására képes gyárat. A Volvo AB a világ második számú teherautógyára, megszerezte a francia Renault Trucksot, az amerikai Mack Trucksot és a japán Nissan Dieselt, és egy amerikai vállalat felvásárlásával útépítőgép-gyártásba is kezdett. Az immár kilenc évtizedes gépkocsimárka történetét és modelljeit a göteborgi Volvo Múzeum mutatja be.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!