Ez utóbbi véleményeket látszik alátámasztani a keddi nap tőzsdei eseményei is, mind Oroszországban, mind Magyarországon felfele korrigáltak a mutatók. Míg az orosz IRTS index közel 5 százalékkal, addig a magyar BUX 0,1 százalékkal emelkedett. A magyar tőzsdeindex nagyobb mértékű emelkedésének a MATÁV visszaesése szabott gátat, miközben az orosz piachoz erősen kötődő Richter, illetve Egis gyógyszergyárak papírjai 1,5 illetve 0,6 százalékkal emelkedtek.
A tőzsdei korrekciót alátámasztja az ING pénzügyi csoport londoni elemzőjének véleménye is, aki az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a Jukosz botrány rámutat arra, hogy a csatlakozó országok, így Magyarország, Lengyelország és Csehország mennyivel jobb befektetői pozíciót tudnak nyújtani, mint az az Oroszország, amely szuverén adósságát a Moody's Investors Service a közelmúltban minősített fel, bizonyos megszorítások mellett, befektetői szintre.
Hasonló véleményen van Jeff Gable, a Deutche Bank londoni elemzője is, aki szerint a befektetők sokkal inkább különbséget tudnak tenni a csatalakozó országok és Oroszország között, mint az 1998-as összeomlás idején.
Szintén hasonlóan vélekednek a 98-as válságban erősen érintett magyar konzervipar reprezentásai is, akik a Napi Gazdaságnak nyilatkozva elmondták, reményeik szerint nem lesz különösebb gond az orosz piaccal, mivel 98 óta más feltételekkel szállítanak Oroszországba és stabil vevőkört sikerült kialakítaniuk.
A Jukosz botrány nem lesz jelentős hatással Magyarországra
Bár néhány szakértő az 1998-as orosz válság megismétlését sem tartja kizártnak, a mértékadó sajtóorgánumoknak nyilatkozó elemzők szerint nem lesz jelentős hatással a Jukosz elnökének letartoztatása által kialakult orosz tőzsdei mélyrepülés a magyar gazdaságra.
