Az újonnan csatlakozó országok közül 2004 és 2006 között összesen mintegy 16 milliárd eurót hívhat le Lengyelország, Magyarország és Szlovákia, így igen sok múlik a pályázati képességeken. Írország a csatlakozása után az EU-s pénzek közel 100 százalékát le tudta hívni, míg Görögország kevesebb, mint felét. Hazánkban 2004 és 2006 között 1200-1500 milliárd forint összegű EU-os forrás, illetve magyar költségvetési forrás fordítható fejlesztésekre, a pénz egy részére a gazdálkodó szervezetek pályázhatnak.
A magyar cégeknek ki kell használniuk, hogy a 15 EU-tagország ma több szempontból is versenyhátrányban van velük szemben - hangsúlyozta a Bienerth Gusztáv, a PwC vezérigazgatója. A jelenlegi 15-ök számára komoly versenyhátrányt jelent a csatlakozást követő években az alacsony kelet-közép-európai munkabérszint.
Míg az EU-országokban az átlagos órabér 24 euró, addig a kelet-közép-európai országokban mindössze 4,2 euró. A magyarországi - és a régiós - bérszint előbb-utóbb utoléri az EU-átlagot, de a csatlakozást követően a cégek még alacsonyabb bérköltséggel számolhatnak. A magyar cégek előnyt kovácsolhatnak abból is, hogy könnyebben és gyorsabban tudnak alkalmazkodni a változó piaci és egyéb feltételekhez, mint nyugat-európai társaik. Ugyanakkor fel kell készülniük arra, hogy a jelenleg 18 százalékos társasági adó mértéke változatlan marad, ami például a 12 százalékos ír adókulccsal jelentős versenyhátrányt jelent.
A kis- és középvállalkozások ötöde szűnhet meg
Az Európai Uniós csatlakozást követően a kis- és közepes vállalkozások akár húsz százaléka is tönkremehet. Ezért is döntő fontosságú, hogy a cégek minél szélesebb körben értesüljenek a versenyképességüket javító EU-os támogatásokról - hangzott el a PricewaterhouseCoopers (PwC) Uniós-csatlakozási fórumán.
