Vegyük sorra azokat a jelentős hatásokat, melyeket egy gazdasági tevékenység gyakorolhat a környezetre:
- Gyártó tevékenység nem végezhető anélkül, hogy nyersanyagokat vonnánk ki a természetből, vagy vizet, energiát használnánk fel;
-
- A termeléshez kapcsolódó szolgáltatások, a beszállítás, a karbantartó tevékenységek, a szállítás, vagy a csomagolás mind befolyásolja környezetünk állapotát;
-
- Termékeink nagyobb része hasznos élettartamuk végén hulladékként végzik, de használatuk és az ahhoz szükséges energiafogyasztás is gyakran hulladéktermeléssel, vagy szennyezés kibocsátással jár.
A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (továbbiakban KIR) több, egymásra épülő, konkrét lépés sorozata, melyek segítségével elérhetjük azt az előre megfogalmazott célunkat, mely szerint megóvjuk azt a környezetet, ahol vállalatunk, vállalkozásunk tevékenykedik, amire hatással van, vagy lehet tevékenységünk.
A KIR alkalmazásával a cég úgy alakítja megszokott életét, hogy egyre kisebb terhelést jelentsen környezetére, garantálja a környezeti teljesítmény folyamatos javítását.
A környezetközpontú vállalatirányítás számos eszközét alkalmazhatjuk, az alább felsoroltak között vannak egyszerűbbek és kifinomultabbak egyaránt:
- ISO 14001 (a környezetközpontú vállalatirányítási rendszer nemzetközi szabványa)
-
- ISO 14031 (környezeti mérőszámok, teljesítményértékelés)
-
- EMAS (az Európai Unió környezetirányítási rendelete)
Ezek az eszközök már most is hatalmas szerepet játszanak a hazai - de különösen - a külföldi piacokon, egyre inkább kiegészítőivé válnak a kötelező érvényű környezetvédelmi előírásoknak.
Ma Magyarországon a környezetközpontú irányítási rendszer és a többi feljebb felsorolt környezetközpontú vállalatirányítási rendszer alkalmazása önkéntes, de az Európai Unióhoz való csatlakozás árnyékában kijelenthető: holnap kötelezővé válhatnak.
