A szakember szerint jelenleg csak a határon túli magyarok viszonylatában működik a migrációs politika, így az felülvizsgáltara szorul.
A főmunkatárs az MTI-nek elmondta: Magyarország teljes egészében bekapcsolódott a globális tőkemozgásba és a migrációs folyamatokba. Melegh Attila úgy vélekedett, amennyiben megmaradnak Magyarországon a hagyományos munkaintenzív, a feldolgozó iparágat érintő tőkebefektetések, fel kell készülni további nem magyarországi munkaerő alkalmazására. A főmunkatárs elmondta: a megállapítások alapját az adja, hogy az intézet az idén felmérést készített az orosz, a finn és a magyar viszonyok összehasonlításáról.
A felmérésből kiderült, hogy Magyarországon transznacionális migrációs csoportok jelentek meg, és ezáltal beilleszkedett a globalizáció folyamatába. Melegh Attila szavai szerint Magyarországon megjelentek Nyugat-Európából a nagyon magasan képzett migrációs csoportok, valamint az alacsonyan képzett munkaerő, elsősorban Ukrajnából és Romániából.
A külföldi munkaerő ágazati összetételét nézve visszaszorult a bányászat, a sport és a kultúra, és folyamatosan nő a külföldiek aránya az építőiparban, a kereskedelemben. Melegh Attila kiemelte a kínai migránsok szerepét. A magyar etnikum után a második legnagyobb számú csoport a kínai. A kínai migránsok jellemzően nem integrálódnak, és a közelmúlt tapasztalatai alapján szoros kapcsolatot tartanak fent a kínai vállalatokkal, bizonyos szektorokban helyezkednek el. Regionális szinten vizsgálva viszonylag jó munkaerőpiaci helyzettel, relatíve magas tőkebefektetéssel rendelkezik Északnyugat-Magyarország, kevés az ott-tartózkodó külföldiek száma - számolt be az MTI.
Kapcsolódó anyag
Külföldi munkavállalók Magyarországon
Az uniós állampolgárok is fizetik majd a tb-t
A külföldi munkavállalók feszültséget okozhatnak
A külföldi munkavállalaók jelenléte komoly feszültségekhez vezethet a munkaerőpiacon - vélekedik Melegh Attila, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa.
