G. Taguchi nézetei
Taguchi meglepő módon a minőséget éppen a szokásos meghatározás ellentétével fejezi ki: veszteség a társadalomnak a termék kiszállítása után. Ezt legjobban egy olyan parabola szemlélteti, amelyet derékszögű koordinátarendszerben (az y tengely függőleges), csúcspontja az x tengelyt a társadalmi optimumnál érinti. Taguchi azzal adós maradt, hogy az egyedek elvárásait hogyan lehet társadalmi elvárássá alakítani. Az optimumtól való eltérés mindkét irányban a minőség csökkenését hozza magával.
Ha a görbét 180°-kal elfordítjuk, ún. veszteséggörbét kapunk. Ebből következik, hogy az optimumtól való minden eltérés veszteség. Ez szemben áll a nyugati felfogással, ahol a tűréshatárokon belül minden érték .megfelelő., de Taguchi szerint minden eltérés veszteség. A termék vagy szolgáltatás belső jellemzői nem társadalmi veszteségek. Ez nem teljesen helyes, mert pl. az iskolások számítógép-használata látszólag lehet jó minőségű program, de belülről nézve alkalom a fecsegésre, tiltott, obszcén programokkal való megismerkedésre.
Taguchi meghatározása inkább a bevezetőben jelzett 1. megközelítésnek felel meg. Első pillantásra a 2. megközelítés kivonatának látszik, de jobban átgondolva látható, hogy a veszteségcsökkentés egyénekre lebontva lehet előnytelen. Pl. a rendőrség megerősítése a társadalmi veszteség csökkentését célozza meg, de ezzel az intézkedéssel megrövidítjük a szegények segítését és védjük a gazdagokat. A tűréshatárok közé eső termékek esetén, ha pl. egy beszállító acélrúdjai a tűréshatáron belül mindenütt megfelelnek a vevőnek, a vevő nem érzékel veszteséget.
R. N. Pirsig nézetei
Pirsig nézete szerint a
- minőség nem határozható meg (merev, formális gondolat és egy nem gondolkozó folyamat valósítja meg);
-
- ezért nem tudjuk pontosan megfogalmazni és létét bizonyítani;
-
- a kiválóság, érték, jóság nem fizikai tulajdonságok és ezért
-
- bár ezek elégítik ki a vevőket, nem tudjuk ellentmondásmentesen kifejezni. Ez olyan, mint a modern művészet: csak akkor tudjuk, hogy jelen van, ha látjuk, de meghatározni nem tudjuk.
Forrás: OMIKK
