Az EU-tagállamból érkező import bárminemű korlátozását a közösségi alapszerződés (néhány, jól körülhatárolt esettől eltekintve) szigorúan tiltja, hiszen az az egységes belső piac két fontos alapelvét, az áruk és szolgáltatások szabad áramlását veszélyeztetné. A tagországi jogalkotási gyakorlatban természetesen mégis előfordulhatnak olyan nemzeti, műszaki szabályozások egyes tagállamok részéről, amelyek akadályozhatják az unió más tagállamaiban működő árutermelők piacra jutását. Az ilyen esetekkel szembeni fellépés lehetősége jelentősen megnő a jövő májusi EU-csatlakozástól, hiszen ettől kezdve a magyar cégek előtt is megnyílik az út – írja a Világgazdaság.
Mint a Világgazdaság beszámolójából kitűnik ezen bejelentési eljárás során a tagországok fő szabályként 3 hónapot kötelesek biztosítani a tervezett jogszabály tagországi, illetve bizottsági véleményezésére, de ez egyes esetekben 6, 12, vagy akár 18 hónap is lehet. E kötelező várakozási idő alatt a jogszabálytervezetet nem lehet kihirdetni, azaz az eljárás megakasztja a nemzeti jogalkotási folyamatot, időt adva a bizottságnak és a többi tagországnak esetleges kifogásaik megfogalmazására. Ha a jelzett kifogásokat nem orvosolják, és úgy hirdetik ki a tervezetet, akkor az EB végső esetben szabálysértési eljárást indít az illető tagország ellen.
A magyar cégek is panaszkodhatnak
Az EU-csatlakozást követően a magyar termelők is kifogást emelhetnek bármely EU-tag egyes, őket hátrányosan érintő importkorlátozó nemzeti jogszabályaival szemben. Egy közösségi irányelv révén ugyanis magyar bíróság is kimondhatja ilyen esetekben az adott importkorlátozás semmisségét.
