Magyarország kiválóan be tudta fogadni a nyugati társadalmak vívmányait és technológiáit a rendszerváltást követően, itthon viszont lelassult az új eszközök és eljárások kidolgozásának és piacra vitelének folyamata, az újítás, azaz az innováció, mondta Bod Péter Ákos közgazdász a Műszaki Egyetemen rendezett könyvbemutatón.
"Amerikában közszájon forgott egy anekdota a nyolcvanas évek végén: a magyar olyan ember, aki mögötted megy be a forgóajtón, de előtted jön ki. Mára sajnos ez a lendület, ez az újító kedv - úgy tűnik - elveszett" - mondta a szakértő.
A közgazdász szerint vannak Magyarországon innovációs központok, de ezek csak elszigeteltejn működnek. Az ott kidolgozott technológiák, megalkotott berendezések csak lassan kerülnek piacra, lassan terjednek el a mindennapi munkában. A kis- és középvállalkozások sem aktívak az innovációban, nem igénylik eléggé az új ötleteket, új megoldásokat - tette hozzá Bod Péter Ákos.
A közgazdász szerint azért is fontos a Dr. Pakucs János és Dr. Papanek Gábor innovációs szakemberek által szerkesztett összefoglaló szakkönyv megjelenése, mert segít felismerni, hogy az innováció nem csak lehetőség, hanem kényszer is. Aki ugyanis nem képes újításra, lemarad a piaci versenyben - tette hozzá.
Tanulható innováció
Az innováció rendkívül összetett fogalom, maga a jelenség is állandóan változik, ezért nehéz tanítani - mondta a bemutatón Dr. Molnár Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Véleménye szerint a jövőben nemcsak a diákok számára lesz hasznos a könyv, hanem sikerrel használhatják azok az oktatók is, akik szeretnék tökéletesíteni tudásukat az innovációról.
"Innovatív egyetem vagyunk. Ez azt jelenti, hogy tanszékeinken, kutatócsoportjainkban keletkező tudásról azt gondoljuk, hogy nem önmagáért való, hanem hasznossá tehető az élet legkülönbözőbb területein" - mondta a rektor.
A Műszaki és Gazdasági Egyetem nem fél az együttműködéstől, szívesen bevonja munkájába akár az ipari, akár a civil partnereket is. A könyvet kiadó Magyar Innovációs Szövetséggel is hasznos kapcsolata alakult ki az egyetemnek - tette hozzá a rektor.
A könyv
Bod Péter Ákos az Innovációs folyamatok szervezése című könyvről azt mondta, hogy legalább háromféle módon lehet használni: tankönyvként, szakkönyvként és az innovációra törekvő vállalatok mindennapi munkáját segítő kézikönyvként.
Az egyik szerző, Dr. Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke szerint elsősorban egyetemi hallgatóknak szánták a könyvet, amelyben gyakorlati tapasztalataikat foglalják össze. "Csak én magam több mint száz olyan vállalkozás létrehozásában működtem közre, amely tudományos eredményeken alapuló újítások piacra jutásában kívánt közreműködni. Ennek a munkának a tapasztalatait próbáltuk közkinccsé tenni" - tette hozzá.
Papanek Gábor, a kötet társszerzője kifejtette, hogy a könyv gyakorlati jellegét erősíti az is, hogy annak körülbelül egyharmadát iparági forrásokból származó információk alapján szerkesztették meg.
A kötet egyébként az innovációs rendszerek áttekintésétől a pénzügyeken át, egészen a kutatás-fejlesztés és az ebből adódó újítások politikai törvényszerűségéig tekinti át az innováció folyamatát. Számos fejezet szól ezen kívül a tudásmenedzsment feladatairól, az induló vállalkozásokat segítő inkubációs tevékenységről. Emellett jogi kérdésekről is szó esik a "Szellemi tulajdonjogok az innovációs folyamatban" című fejezetben.
L. Nagy Gábor
