A személyügyi tevékenység közvetlen ráhatásának bizonyítása a szervezet eredményeire nem könnyű feladat. A személyügy eddigi nagy adóssága, hogy elhanyagolta az emberi tényezőre fordított költségek megtérülésének elemzését, értékelését. A szervezet vezetői gyakran teszik fel a kérdést: Ha ennyit költünk az emberi erőforrásra, miben jelentkezik eredménye? Nem véletlen, hogy a humán erőforrás fejlesztésében az egyik legnagyobb kihívást jelent az eredményességének kimutatása. Több oka van a befektetési hozam iránti érdeklődés fokozódásának.
A költséggazdálkodás miatt minden kiadást ellenőrizni kell, beleértve az oktatási és fejlesztési költségeket is. Az átfogó minőségbiztosítási rendszer, a hatékonyságot növelő átszervezés és a módszerek folyamatos fejlesztése felkeltette az érdeklődést olyan felmérések és ezek értékelése iránt, amelyek támpontokat adhatnak a ráfordítás hatékonyságának értékeléséhez. Ez az igény arra kell, hogy késztesse a humánerőforrás-fejlesztéssel foglalkozókat, hogy felmérjék és értékeljék saját tevékenységüket és annak eredményességét.
A piaci verseny egyre inkább ráirányítja a figyelmet az emberi erőforrásokra, s nélkülözhetetlenné válik a velük történő gazdálkodás és tevékenység hatékonyságának állandó vizsgálata, javítása. Az emberi erőforrás fejlesztés hatékonyságának mérése azonban nem könnyű feladat, mert a jellemzői nehezen kvantifikálhatóak, a "kemény" jellemzők (munkaerő-állomány összetétele: nem, kor, végzettség, jövedelem, juttatások nagysága stb.) mellett a "lágy" tényezők (képesség, készség, tudás, motiváció, magatartás stb.) vannak túlsúlyban. Mégis az emberi erőforrás-gazdálkodás fontos feladata, hogy adatokat, információkat gyűjtsön, trendeket elemezzen a munkavállalók pillanatnyi állapotáról, hatékonyságáról, termelékenységéről.
A folyamat, a módszerek megfelelőségének, a támogatottságnak értékelése leginkább a személyügyi szervezet feladata. A hazai oktatási gyakorlatban az emberi erőforrás fejlesztése hatékonyságának mérése (például a minőségre gyakorolt hatása) és az ellenőrzés, elemzés meglehetősen elhanyagolt terület, bár az utóbbi években, éppen a megújuló szükségletek (a piaci versenyképesség megőrzése, fejlesztése, a minőség biztosítása) és a növekvő képzési költségek miatt, különösen a fejlett országok szervezeti kultúráját meghonosító vállalatok esetében ez a feladat előtérbe került.
A minőségfejlesztés humán oldala
Minőséget, legyen szó áruról vagy szolgáltatásról csak megfelelően képzett humánerőforrás által állíthatunk elő. Éppen ezért a minőség és az emberi erőforrás fejlesztése csak egymással párhuzamosan valósítható meg.
