Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint a bruttósításnak akkor lenne értelme, ha a minimálbért - amely több százezer, egyes számítások szerint egymillió embert érint - bevonták volna a bruttósítás hatálya alá. Párhuzamot vont az 1988-as bruttósítással, amellyel a személyi jövedelemadót építették be a bérbe.
A jövőre életbe lépő szuperbruttósítással viszont nem valósul meg sem az, hogy minden munkajövedelem legyen adóköteles, sem az, hogy szélesedjen az adózók bázisa. Vagyis továbbra is fennmarad az a helyzet, hogy Magyarországon közel egymillió ember kivonja magát a közös teherviselés alól - fejtette ki a VOSZ főtitkára. Hozzátette: a munkabért alapvetően az is megkülönbözteti a segélyektől, és a támogatásoktól, hogy adót kell utána fizetni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke emlékeztetett, hogy a munkaadók már a törvénytervezet vitájában is azon a véleményen voltak: a szuperbruttósításnak az ég világon semmi értelme nincs.
Véleménye szerint az új számítási mód csak összezavarja a számokat, nehezíti, hogy az emberek megértsék, mennyi a bérük, mi után hogyan kell adózni. A többféle bruttó bér keveredést, komplikációt okoz a vállalatoknál is az adózásban. A szuperbruttósítás csak egy egyszerű píár fogás arra, hogy kisebb százalékos személyi jövedelemadó kulcsokat lehessen kommunikálni - jelentette ki az MGYOSZ alelnöke.
A szakszervezetek bár nem tartják jó ötletnek a szuperbruttósítást, elfogadják az Alkotmánybíróság döntését, amellyel a testület alkotmányosnak ítélte a januárban életbe lépő személyi jövedelemadó-változásokat.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke összességében nem tartja problémának a személyi jövedelemadó új számítási módját, bár - mint mondta - értelmét sem látja. Véleménye szerint a szuperbruttósítás a munkavállalói jövedelmeket nem befolyásolja jövőre, a nettó bért nem ez határozza meg.
Megjegyezte azt is: álláspontjuk szerint ez nem valódi bruttósítás, csak egy számítási mód. Hozzátette: mindez csak egy kommunikációs lehetőség a kormány számára, hogy bejelenthessen két alacsonyabb adókulcsot és egy magasabb sávhatárt.
A LIGA Szakszervezetek nem ért egyet az Alkotmánybíróság állásfoglalásával, de természetesen tudomásul veszi azt, hiszen alaptermészete a jogkövetés - mondta Gaskó István, a szakszervezeti szövetség elnöke. Hozzátette: furának találja, hogy a járulék is adóalapot képez, és reméli, hogy a kormány ezt előbb-utóbb meg fogja változtatni.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint a nettó béreket befolyásolja-e a szuperbruttósítás úgy válaszolt: az attól függ, hogyan kalkulálnak majd, kompenzálják-e a járulék megadóztatásával jelentkező többlet adót a nettó bérben.
(MTI)
