A közösségi gyakorlatban jelenleg a közbeszerzési szabályok kétféle értelmezése érvényesül, írja a Világgazdaság. Az Európai Unió tagállamainak többségében a megengedőbb variáns a meghatározó, ennek értelmében a gazdasági társaságok nem kötelezettek közbeszerzésre. Magyarországon a 2004. január 1-jétől életbe lépett új közbeszerzési törvény viszont a szigorúbb értelmezésre épült, ami elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági versenyképesség operatív programja esetében okozott gondokat a pályázóknak.
Az őszi módosítással, a közösségi elvek liberálisabb értelmezésével lényegében visszatértünk az uniós középmezőnybe - értékelte a közelmúltban lezajlott változást Velihovszky László, az Európai Uniós Közbeszerzési Koordinációs és Szabályossági Egység, az EKKE vezetője. Bonyolítja a pályázók dolgát, hogy az új közbeszerzési törvény értelmében 2005. január 1-jétől az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó közbeszerzéseknél hivatalos közbeszerzési tanácsadót is be kell bevonni az ajánlati felhívás és dokumentáció elő- és elkészítésébe - írja a Világgazdaság.
A pályázatoknál is figyelembe kell venni a közbeszerzési szabályokat
Az új közbeszerzési törvény értelmében 2005. január 1-jétől minden Magyarországon kiírt pályázatnál, ahol a támogatás eléri vagy meghaladja a közösségi értékhatárt, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni. A szakemberek szerint a meghatározó év 2005 és 2006 lehet, s leginkább a pályázó vagy központi projektben részes állami intézmények és önkormányzatok szembesülnek az új kihívással.
