Figyelemre méltó, hogy azok a cégek, amelyek 2002-ben kimagasló béremelést jeleztek, 2003-ban is az átlagosnál magasabb emelésre számítanak. A minimálbér emelésének 2001-es és 2002-es kormányzati döntése ezek szerint nem csupán a 2002-es bérnövekedésre, hanem – közvetett csatornákon keresztül – a bérek 2003-as alakulására is hatással lesz. Nem egyszeri és azonnali, hanem lépésenkénti és elhúzódó hatásról van itt szó. A kialakult bérfeszültségek miatt ugyanis a cégek idővel kénytelenek feljebb nyomni a bérskálát. A béremelés mértéke és az export aránya között szoros negatív kapcsolatot találtunk. Ezek szerint a nagyobb arányban exportra termelő cégeknél jóval erősebb korlátja volt és van a béremelkedésnek, mint a döntően, vagy kizárólag magyar piacra szállítóknál.
Az előbbi cégeket a forintárfolyam erősödése miatt elszenvedett jövedelmezőség-romlás is sújtja, míg az utóbbiak bátrabban számíthatnak arra, hogy a belföldi piacon az árak előre bekalkulált növekedése megteremti a béremelés feltételeit.
A minimálbér-rendezésnek a 2002-es béremelésre gyakorolt hatásában számottevő különbségeket tapasztaltunk a különböző tulajdoni szerkezetű cégek között. Ez a hatás legkevésbé a többségében külföldi tulajdonban lévő cégeknél érvényesült. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott a külföldi tulajdonú cégek viszonylag magas induló bérszínvonala, amely mellett kisebb arányú béremeléssel is megőrizhető e vállalatok relatív bérelőnye. A minimálbér-emelés leginkább a közepes és nagy, magyar tulajdonban lévő és jellemzően exportáló vállalkozások munkaerőköltségeit emelte meg mesterségesen, rontva ezen cégek jövedelmezőségi mutatóit.
A felmérésben résztvevő vállalatok 2003-ra átlagosan 6,9%-os béremelési szándékról számoltak be. A különböző adókönnyítések (a minimálbér adómentessé tétele, illetve a személyi jövedelemadó-sávok kismértékű eltolása) következtében ez 9%-ot megközelítő nettó béremelést jelent. A KOPINT-DATORG 5-5,5%-os idei éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzését alapul véve ez 3,5-4% közötti nettó reálbéremelkedést feltételez, ami csak kevéssé haladja meg a gazdaság idei teljesítményének várható bővülését.
Ez azt jelzi, hogy a vállalatok jövedelmezőségük javítása érdekében ez évre a tavalyinál takarékosabb költséggazdálkodást terveznek. Nem állíthatjuk azonban, hogy az elmúlt két évi, a bérarányokat és a bérszínvonalat jelentősen átrendező kormányzati intézkedések hatása végképp lecsengett volna.
A reálbér és a termelékenység aránya jelentősen romlott az elmúlt években
A magyar gazdaságban a reálbérek 2001-ben több mint kétszer, 2002-ben pedig több mint három és félszer olyan gyorsan nőttek, mint a gazdaság teljesítménye és a termelékenység - derül ki a Kopint-Datorg legfrissebb tanulmányából.
