Több mint 2360 milliárd forint áramlott a befektetési alapokba itthon 2012 augusztusa óta, amikor az MNB az akkor 6,75 százalékos alapkamatot csökkenteni kezdte. Ez azt jelenti, hogy az alapkezelők 74 százalékkal több pénzt forgatnak az alapokban, mint 2 évvel ezelőtt. Emellett persze a bankban lekötött pénzek mennyisége is folyamatosan csökken, ami nem meglepő, ha megnézzük, hogy milyen kamatokat nyújtanak például a lakossági szektor számára. Ha valaki 2012 júliusában kötötte le egy évre a pénzét, az még 6,78 százalékos kamatot kapott, egy évvel később már csak 3,29, az idei nyár végén pedig 1,64-et.
Ezeket a százalékokat nagyon sok befektetési alap túlszárnyalta. Az alapoknak természetesen számos különféle típusa létezik, köztük ingatlanhoz, részvényekhez, kötvényekhez, vagy a pénzpiachoz köthető portfólióval. A cikkben az abszolút hozamokat vesszük górcső alá, amelyek az elmúlt évben néhány kivételtől eltekintve nyereséget értek el, a többségük pedig azt a 2,91 százalékot is túlszárnyalta, amelyet egy tavaly októberi banki lekötés esetén kaptunk volna a pénzünkért.
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) definíciója szerint az abszolút hozamú alapok tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik. Természetesen, mint minden alapnak, ezeknek is megvan az az előnye, hogy pénzünkhöz bármikor hozzáférhetünk, vagyis a befektetés nem okoz likviditási gondokat.
A BAMOSZ statisztikáiban böngészve 67 olyan abszolút hozamú befektetési alapot találhatunk, amelyből már egy évvel ezelőtt is vásárolhattunk, ezek kötött pedig mindössze 20 olyan van, amellyel tulajdonosaik rosszabbul jártak volna, mintha pénzüket valamely kereskedelmi banknál fialtatják és 47, ahol jobban. A „jobban” szó pedig nem egy-két tized százalékpontot, hanem vaskos nyereséget jelent 4-6 százalékos hozammal. Akik pedig még szerencsésebben választottak, kétszámjegyű, sőt 20 százalék feletti nyereséget is realizálhattak.
Hasonló hozamrátát kapunk, ha nem egy hanem 3 évre tekintünk vissza. A kevés veszteséges értékpapírtól eltekintve átlagosan 4-7 százalékos éves nyereséget lehetett realizálni, és ebben az esetben sem ritkák a kétszámjegyű ráták. Itt a csúcstartó 18,2 százalékot fialt tulajdonosának évente, amely hároméves időtávot tekintve kiváló befektetés.
Nagyobb szórást láthatunk, ha az elmúlt három hónap hozamrátáit nézzünk, ugyanis ebben az esetben már több olyan alapba futhattunk bele, amelyek vesztettek értékükből, de szép számmal akadnak 1 százalék feletti (nem évesített, hanem 3 hónapra vonatkozó) hozamú alappal is. Más kérdés, hogy ezek az alapok gyakran kockázatosabb eszközökbe is befektetnek, amelyek árfolyama változékonyabb, így rövidebb időszakokat tekintve a hozamok nagyobb kilengést mutathatnak.
A banki kamatok csökkenése pedig azóta sem állt meg, hogy az MNB nyár óta 2,1 százalékon hagyta az irányadó szintet. A piaci tendenciákból látható, hogy ma már messze nem a „beteszem a pénzem a bankba és ott majd kamatozik” kort éljük, hanem "muszáj" magasabb rátával kecsegető befektetési formát keresni, mint amilyenek például a befektetési alapok.
mfor.hu
