A problémákra a megoldást jeles és kontár szakemberek egyaránt keresik. De vajon hogyan reagál minderre a magyar átlagember?
Most ne is tegyünk különbséget adófizetők és feketemunkások, vagy éppen munkavállalók és nyugdíjasok között. Egy régi barátom kedvese lesz az átlagember. Dolgozik. Még szeretne tanulni is. Szombat éjszaka kis társaságunkban tudtam meg véleményét, és egyben barátaiét is. "Egyáltalán nincs szükség reformokra. Húsz éve is voltunk nehéz helyzetben, akkor is megoldódott." (Megjegyzem, akkor öt éves lehetett.) Tehát eldobta a felelősséget magától!
Ennyi. Ezt lehet hívni Pató Pál effektusnak. Vagy akár magyar felfogásnak. Minek tegyünk bármit is, majd lesz valami! Így igaz, lesz valami. Valami mindig lesz.
De nem érdemes csak őt hibáztatni. A politikus ugyanazon fajta. Minek tegyünk bármit is? A fizetésem, juttatásom megkapom. Ha gond van, rámutatok a másikra, és csak kimagyarázom magam. Hölgyeim és uraim, ez a mi országunk.
s_
