Az önértékelési rendszer szerkezetét a következő séma szemlélteti, (1.ábra) amely nemcsak a közigazgatási CAF sémája, hanem gyakorlatilag ezzel azonos a magyar Nemzeti Minőségi Díj modellje; az EFQM (European Foundation of Quality Management) kiválóságmodell; az Európai Modell Kis és Középvállalatok számára készült önértékelési rendszer.
Ezt a konstrukciót először a versenyszféra alkalmazta, melyet később adaptáltak a közigazgatásra, tehát ez nem "bürokraták" találmánya. Természetesen a rendszernek megvannak a korlátai, de kiváltja a nagyon drága külső auditorokat, kiknek többnyire kevés, konkrét információi vannak az auditált rendszerről.
Általános értékelési keretrendszer, a "CAF" szerkezete
Mint az 1.ábrán látható, a felmérés két nagy részre oszlik: az ADOTTSÁGOK- ra, illetve az EREDMÉNYEK-re, és - összességében - a 9 fő kérdéskör megválaszolása a feladatunk.
Az egyes "négyzetekben" (de a kérdőíveken is) a fő kérdéskörök (szakzsargon szerint: Kritériumok) szerepelnek, melyeket további 43 alkérdésre (alkritériumra) bontottunk. Abból a célból, hogy helyesen (és azonosan)) értelmezzük az alkérdéseket, (az alkérdésen belül) különböző témákat, indikátorokat (= mutató, jelző, a szervezetnél az egyes alkérdésekre jellemző területeket) jelöltünk meg, soroltunk fel, melyeket 1-5-ig terjedő jeggyel osztályozni kell. Természetesen az egyes osztályzatoknak most más a tartalma, mint az iskolában, de nem járunk - nagyon - rossz úton, ha erre gondolunk
A mintakísérlet során az osztályozandó kérdések indikátorok meghatározása központilag történt, és e módszert – közigazgatási szerv típusonként, (az azonos tartalom, az összehasonlíthatóság okán) - szükségesnek is tartjuk.
Megjegyezni kívánom, hogy a CAF alapkiírása szerint arra is van mód, hogy az indikátorok körét az adott szervnél konszenzussal határozzák meg, ezért azt javaslom, hogy - közigazgatási szerv típusonként hozzunk létre egy szakmai kollégiumot, ahol ezt, és a minőségi rendszer működését, aktualizálását, a Minőségi Díj rendszer működtetését biztosítani tudjuk.
Tehát, ott tartottunk, hogy az egyes indikárokat, 1-5 ig terjedő érdemjeggyel le kell osztályozni:
- az indikátorok átlaga adja az alkérdések osztályzatát, értékelését;
-
- az alkérdések átlaga adja a főkérdések átlagát;
-
- A Főkérdések értékének összegzése adja a Hivatal végső értékelését
A rendszer logikájából adódóan tehát az alkérdések, illetve a főkérdések értékelése 1-5 ig terjedhet, míg a főkérdések összesített értéke tehát 5-45- ig terjedhet.
Ezek a részeredmények, átlagok, főértékelések már összehasonlíthatók területileg és időben is.
A cikk folytatása
