Apatini Kornélné a magyar és az EU-s vállalkozási szerkezet hasonlóságai között említette a kis- és középvállalkozások magas számát és a foglalkoztatásban játszott jelentős szerepét. Jelentős különbségnek nevezte ezzel szemben, hogy a magyar kkv-k szerepvállalása a GDP termelésében és az exportban jóval kisebb az EU vállalkozásainál és a kivitelben vállalt szerepük az utóbbi két évben rohamosan csökkent.
A magyar kkv-k gyengeségei között említette a helyettes államtitkár a technikai elmaradottság és a tőkehiány mellett a jogkövető magatartás gyengeségeit és az alulinformáltságot az EU piacain meglévő feltételeket illetően. - Jelentős hátránya a magyar vállalkozásoknak, hogy még mindig hiányzik a modern értékesítési és marketingszemlélet és továbbra is magas az állami támogatottságra utaltság - tette hozzá.
A kkv-k erősségei között említette Apatini Kornélné, a kreativitást, az innovációs képességet és a gyors alkalmazkodási képességet. Az EU-csatlakozás utáni lehetőségek közül kiemelte a fejlettebb technológia megjelenését a magyar gazdaságban, a növekvő termelékenységet, a foglalkoztatást és a piacok bővülését, valamint a tőkeáramlás növekedését.
Az EU csatlakozás után nem kell piaci sokktól tartani
Magyarország európai uniós csatlakozását követően nem kell piacnyitási sokktól tartani, a hazai kis- és középvállalkozások felkészültsége azonban nagyban meghatározza versenypozíciójukat és lehetőségeiket az unió piacán. A magyar gazdaság azonban az elmúlt 10 évben olyan mértékben integrálódott az unió gazdaságába, hogy a tényleges tagság nem okoz sokkszerű versenykihívást.
