A folyamatorientáltság nem új keletű dolog, a szervezetfejlesztési szakemberek már a 20. század első felében hangsúlyos területnek tartották. Fritz Nordsieck egy üzemet úgy vázolt fel, mint egy állandó folyamatot, egy megszakítás nélküli láncolatot. Ezt a folyamatot - véleménye szerint - az üzem felépítménye alátámasztja, mivel az meghatározza a feladatok, a hatáskörök és felelősségek szétosztását. A norsiecki definíciót használva a minőségügyi rendszer vizsgálata is hasonló folyamatrendszert tükröz (lásd korábban a PDCA-ciklust). Eközben a felelősségekre és hatáskörökre vonatkozó követelményeit megfogalmazza: a vállalat szervezeti ábrája, a munkaköri leírások és az egyes funkciók meghatározásai a vállalat felépítését tükrözik.
A minőség fogalmának bemutatása során már szóba kerültek a minőségügy klasszikusai - Deming, Feigenbaum, Ishikawa, Juran -, akik a folyamatközpontúságra, mint a minőséget leginkább befolyásoló tényezőre tekintettek. A minőséget nem mint termékjellemzőt értelmezik, nézetük szerint a vevői igényeknek való megfelelés vezethet a minőséghez. Tehát a termék előállításának teljes folyamatát - fejlesztés, gyártás, szerelés - valamint az ezt elősegítő, alátámasztó, kiegészítő és kiszolgáló vállalati folyamatokat is át kell fogni, ha egy vállalat piacképes minőséget akar előállítani.
A minőségfilozófia és a folyamatorientáltság közötti kapcsolatot Ishikawa fogalmazta meg, aki egy diagramban határozta meg a négy legfontosabb tényezőt: a munkaerő, a munkaeszköz, a használt módszerek és a rendelkezésre álló infrastruktúra hatását a szervezeti környezetre. Szerinte, ha a dolgozóknak megtanítjuk használni az egyszerűbb technikákat, a beosztottak is képesek lesznek arra, hogy a minőséggel kapcsolatos általános problémák megoldásába bekapcsolódjanak. Ezzel leépítette a hagyományos osztályhatárokat, és a munkafolyamatokat állította előtérbe.
Felismerték azt is, hogy a hierarchikus felépítésből származó munkafolyamat átfedéseket le kell építeni. Ezzel növelni lehet a vállalat hatékonyságát és rugalmasságát. Az osztálycélokat a folyamatcélok alá kell rendelni. Alapvető az a felismerés, hogy a termékek és szolgáltatások minőségét csak a megfelelően kialakított folyamatokban lehet biztosítani.
A folyamatorientált vállalatirányítási rendszerek nemcsak a dokumentáció változtatását teszik szükségessé. Ezzel még nem fog a vevői elégedettség nőni, vagy a hibaszázalék csökkenni. Lényege abban fogható meg, hogy a folyamatirányítást a vállalatba be lehessen integrálni.
Az ISO 9001:2000 és a folyamatközpontúság
A szabvány legfontosabb jellemzője a folyamatközpontúság, azaz a folyamat-megközelítés: ezen a szervezeten belül alkalmazott különböző folyamatok és az azok között meglévő kölcsönhatások meghatározását, illetve irányítását kell érteni.
