A pályázatírók gyakori hibáiként sorolja fel a hivatal azt, hogy a beadott pályázatokat nem írják alá, hibásan vagy nem teljes terjedelmében nyomtatják ki a pályázati dokumentációt, vagy éppen a pályázati adatlap cd-re mentése közben lép fel hiba. Ha az adatlapot nem az előírt módon, nem a megfelelő fájlformátumban csatolják, az úgyszintén a pályázat elutasításához vezethet.
A leggyakoribb hiba, hogy a pályázók a pályázati csomagnak nem a legfrissebb verzióját ismerik és használják, de sok gondot jelentenek a pályázati előírások helytelen vagy félreértelmezéséből adódó problémák is. Az egyes kizáró okok figyelmen kívül hagyásából, a jogszabályok hiányos ismeretéből adódóan előfordulhat, hogy a pályázók az adatlapot nem megfelelően töltötték ki, sok ilyen esetben kiderült, hogy még a pályázat beadására sem jogosult a pályázó.
Többször előfordul, hogy a pályázónak nincs ismerete arról, hogy a munkaügyi bírság kifizetésével az úgynevezett rendezetlen munkaügyi kapcsolat továbbra is fennáll, így számára a pályázat benyújtása sem lehetséges. Sokszor előfordul az is, hogy a pályázó nem veszi figyelembe, hogy a projektektől függően további dokumentumokat is csatolni kell, s gondot okoz az is, hogy bizonyos mellékletként csatolt kimutatások, igazolások érvényességi ideje lejárt, hitelessége nem igazolt.
A legtöbb kimaradó dokumentum természetesen hiánypótlás keretében beadható, ám ezek jelentősen lassítják az elbírálást. Az NFÜ szerint a pályázat elkészítését megelőzően érdemes szakértő segítségét kérni, mielőtt a pályázó időt és pénzt áldozna projektjére, számol be a Napi Gazdaság.
