Az elemzők is meglepődtek a leértékelésen

A kormány és a jegybank közös döntéseként született forintleértékelés kapcsán az elemzők meglepetésüknek adtak hangot. Ugyanakkor a romló makrokörnyezet indokolja a most meghozott döntéseket.

Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője úgy véli, a kormány a romló makrogazdasági helyzet közepette talán ettől vár javulást. A külpiacokon ugyanis recesszió közeli állapot van, a folyó fizetési mérleg hiánya az idén már kétszerese a tavalyi azonos időszakinak, az államháztartási hiány pedig - a meglepően jó májusi adat ellenére - a várakozások szerint magasabb lesz a tervezettnél - fejtette ki az elemző. Kiemelte, hogy a kormány ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel elsősorban az export élénkítését kívánja elősegíteni. A gyengébb forint ugyanis javítja az exportőrök versenyképességét, az export teljesítmény javulásával pedig kedvezőbbé válhat a folyó fizetési mérleg hiánya. A sáveltolás 2,2 százalékos mértékét Mihálovits Zsolt inkább csak jelzésértékűnek tartja.

Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. elemzője az államháztartási hiány alakulásának tükrében indokoltnak nevezte a kiadások visszafogását. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a 76 milliárd forintos megszorításba a kormány beleszámolta a lakástámogatási rendszer módosítását, noha ez nem új elem, várható számszerű hatására már korábban is végeztek számításokat. A kiadások lefaragása érthető, ám a forint árfolyamsáv-közép eltolása egyelőre nehezen értékelhető - mondta. Különösen úgy értelmezhető nehezen a lépés, hogy a 15 százalékos ingadozási sáv nem változott, így a forint árfolyamát a döntés lényegében nem korlátozza - tette hozzá az elemző. Vojnits Tamás nem nevezte szerencsésnek a jegybank döntését, mert mint mondta e szerint a sávközép ad hoc módon változtatható, ami gyengíti a gazdasági környezet kiszámíthatóságát.