Az ügy felperese azt kifogásolta, hogy ajánlatát a tender kiírója elfogadta, a szerződést azonban más céggel kötötte meg. Úgy vélekedett, a pályáztató és a másik vállalkozás között létrejött szerződés erkölcsbe ütköző - írja a Világgazdaság.
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a pályáztató az ajánlatokat érdemben nem bírálta el. Utóbb sikertelenül egyeztetett a pályázókkal. Végül a tendert eredménytelennek nyilvánította és új pályázatot írt ki. A bíróság szerint a pályáztatót nem terhelte szerződéskötési kötelezettség. Megillette az a jog is, hogy eredménytelennek nyilvánítsa a tendert.
A felperes ugyanakkor azzal érvelt, hogy ajánlatát a pályázó elfogadta, és ezt követően történtek meg az egyeztetési tárgyalások.
A legfelsőbb bíróság döntése szerint ugyanakkor a pályázat nyertessé nyilvánítása még önmagában nem hozza létre a szerződést. A Ptk szerint a jogi aktus ugyanis akkor valósul meg, ha a felek a lényeges kérdésekben megállapodtak. Ha a kiírás, és így a pályázat sem tartalmazza a szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltételt, a győztes kihirdetésével a szerződés nem jöhet létre - áll a Világgazdaság cikkében.
Az eredményes pályázat nem jelent szerződést is
A pályázat elfogadása, a pályázó győztessé nyilvánítása önmagában nem hozza létre a szerződést. Annak megkötése a Ptk. szabályai szerint történik - emelte ki a Legfelsőbb Bíróság egy, a közelmúltban zárult perben.
