Bizonytalanság a szennyezőanyag kibocsátási jogok adásvételében

A nemzeti elosztási tervek (NAP) az unió korábbi tizenöt tagállamától is késnek: egy hónappal a számukra megállapított beadási határidő, március 31 után csak nyolc állam - Finnország, Dánia, Írország, Ausztria, Németország, Luxemburg, Hollandia és Svédország - nyújtotta be terveit.
A nemzeti tervek késlekedése egyúttal késést és bizonytalanságot okoz a kibocsátási jogok adásvételében is. A kibocsátási engedélyek ára esett az utóbbi hetekben: a korábbi 13 euró/tonnáról 7 euró/tonnára, tükrözve a piaci reakciókat az egyes tagországok alaposan felhígított kibocsátás-csökkentési terveire. Ugyanakkor az Európai Bizottság reakciójára is jelentős figyelem irányul: a testületre növekvő nyomás nehezedik, hogy keményen lépjen fel a felhígított nemzeti tervek ellen.

Az új tagok közül - Szlovénián kívül - még két balti állam, Lettország és Litvánia áll jól a tervekkel: az előbbi előzetes NAP-tervezetét néhány hete nyújtotta be, utóbbi a várakozások szerint pénteken, vagy hétfőn tette meg ugyanezt. Az észt kormány pénteki bejelentése szerint már ugyancsak nyilvános konzultációra bocsátotta NAP-tervezetét, és lehetséges, hogy a döntés már a jövő héten megszületik. Ugyanakkor Lengyelország, Csehország, Magyarország egyike sem készült el időre: Csehország és Magyarország azonban a következő hónapra - júniusra - ígéri a tervezetek elkészültét.

Az új tagok - a régiekhez hasonlóan - részt vesznek az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszerben (ETS) 2005. január 1-től. Az ETS megköveteli a tagállamoktól, hogy felső határt szabjanak cégeik széndioxid-kibocsátásának, miközben kibocsátási-jog adásvételi piacot állít fel, ahol a saját kvótája alatt kibocsátó cég feleslegét eladhatja olyan cégeknek, amelyek túllépik a számukra engedélyezett széndioxid-kibocsátási mennyiséget. Az ingyen kapott saját kvótán felüli kibocsátását újabb jogok vásárlásával nem lefedező cég súlyos bírságot kockáztat.

Az első kereskedési időszak 2005 elejétől 2007 végéig tart. Bár az ETS rendszer mintegy 12 ezer ipari széndioxid-kibocsátó helyre terjed ki, a piaci szereplőknek egyelőre csak egy része aktív, mert a többiek várakozó állásponton vannak: részben saját nemzeti elosztási tervük bizottsági jóváhagyására várnak, részben pedig arra, hogy az EU Bizottság esetleg szigorít. EU-tisztviselők azt remélik, hogy függetlenül a nemzeti tervek benyújtásának idejétől az ETS időben, a jövő év elején megnyílik.

Az uniós nemzeti kvóták meghatározása és elosztása a kiotói klímavédelmi jegyzőkönyvben foglaltak teljesítését jelenti. A jegyzőkönyvben a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 2008 és 2012 közötti időszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelőtt a széndioxid kibocsátását. Az Európai Unió és Ausztrália 8-8 százalékos, az Egyesült Államok 7 százalékos, Kanada és Japán pedig 6-6 százalékos csökkentést vállalt.

A világ összkibocsátásának mintegy 35 százalékáért felelős Egyesült Államok azonban 2001-ben közölte, hogy nem kívánja ratifikálni a szerződést, amely az amerikai részvétel nélkül csak a világkibocsátás 17 százalékát adó Oroszország ratifikálásával léphetne életbe. Csak így lenne meg ugyanis az összkibocsátás 55 százalékát adó országok ratifikálása - ez az életbe lépéshez szükséges egyezményes minimum. (MTI)

Kapcsolódó anyagok
Máris üzletelnek a széndioxid-kvótákkal
Elindult a károsanyag kibocsátás kereskedelem