Borrégiók: nem új névre lenne szükség

A balatoni, Pannon, Duna, észak-dunántúli és felvidéki régiók termelői ilyen formában nagyobb eséllyel indulhatnának az EU-s pályázatokon.

Jövő héten kerül az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága elé az új bortörvény-tervezet. A törvény magában foglal a szőlőtermesztésre, borelőállításra vonatkozó új jogszabályokat is. A készülő törvényt összehangolják az Uniós csatlakozással automatikusan életbe lépő jogszabályokkal.
A bortörvény módosítása új fogalmakat is bevezet, hogy 'helyzetbe hozza' a hazai termesztőket. Több borvidék egyesítésével így jönnének létre a borrégiók.
A borászok ellenállásával találkozhat azonban, hogy a jövőben nem a borvidékek neve alatt, hanem a borrégiókkal reklámoznák a termékeket, és a palackokon is szerepelne a régió neve.
A Balaton régió alá például tizenegy borvidék tartozik, melyeknek a neve így egy idő után kimúlna a köztudatból.

A termelők a legfontosabbnak azt tartanák, hogy megszűnjön a jelenlegi túladminisztrálás, melynek következtében számos hatóság -és mostantól az EU-s szakmai szervezetek felé is-jelentéstételi kötelezettségük van.

A bortermelők helyzetét amúgy is megnehezíti, hogy 2004 májusától a tengerentúli borok vámja 62 százalékról 15 körülire esik, így a piacot elárasztják az olcsó import termékek. Az országban az olcsó borok iránti kereslet növelhető jelenleg, míg a minőségi italokból nem forgalmazható a jelenleginél nagyobb mennyiség-vélik a szakemberek.

Szintén nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a szőlőtőke-telepítést az Európai Unióban kevésbé támogatják majd, mint jelenleg. Míg ma 50 százalékát fedezi az állam a telepítési költségeknek, későbbiekben hektáronként 1,5 millióval fogják támogatni a termelőket, amely legfeljebb 20 százalékot jelent.(A Magyar Hírlap cikke nyomán)