A bizottság szerint az idei eurózónás növekedés 1 százalék lesz - a tavalyi 0,9 százalék után - és nem 1,8 százalék, mint korábbi előrejelzésében. Németország esetében 0,4 százalékos idei gazdasági növekedésre számít az EU, korábban még 1,4 százalékot várt. A német növekedés megtorpanását azért látja igen kedvezőtlennek, mert az övezet legnagyobb országa lassul a legjobban és ez több kisebb, exportra nyitottabb országot (például Belgiumot, Ausztriát) is hátrányosan érint.
Egy százalék vagy az alatti lesz a GDP gyarapodása az idén Olaszországban, Hollandiában és Portugáliában. A francia és a luxemburgi növekedésre 1,1 százalékot jósol most Brüsszel, melynek bizottsága az Európai Unió egészére is 1,3 százalékos GDP-növekedést vár, jóllehet korábban 2 százalék volt a várakozása.
2004-ra 2,3 százalékkal nőhet viszont az eurózóna(12 EU-s tagország) gazdasága, bár e téren Brüsszel korábbi jelentésében még 2,6 százalékot prognosztizált. Ezt jelezte az egész, azaz a 15 államot felölelő EU-ra is akkor, de most utóbbit 2,4 százalékra vitte le.
A bizottság megállapítja, hogy a fiskális politikák mozgástere meglehetősen szűk a növekedés élénkítésére, azért is, mert a legnagyobb gazdasággal rendelkező tagországok már túllépték a megengedett deficithatárt vagy ahhoz nagyon közel kerültek. Az infláció viszonylag magas szintje pedig az Európai Központi Bank kamatcsökkentési lehetőségeit korlátozza be, bár a bizottság szerint az inflációt mérsékelheti az euró árfolyamának erősödése.
Az inflációt az olaj árának emelkedése fűti elsősorban, az eurózónás infláció az önként vállalt 2 százalékos küszöb fölé jutott és Brüsszel szerint az idén az euróövezetre és az EU egészére is 2,1 százalék lesz, ez alatt maradhat Németországban, Franciaországban, Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, illetve az Egyesült Királyságban. 2004-re a bizottság a drágulás visszasüllyedését jósolja 1,7 százalékra.
Borúlátó az Európai Bizottság a gazdasági kilátásokat illetően
Az Európai Bizottság a recesszió veszélyét is látja az eurózónában az idén. Kedden kiadott újabb (tavaszi) előrejelzésében csökkentette a zóna gazdasági növekedésére korábban közölt adatait. A recesszió szerinte akkor fenyeget, ha az olajárak - az Arab-öböl térségében fennálló feszültségek miatt - magasak maradnak.