A PSZÁF elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a héten számos olyan sajtóhír jelent meg, miszerint a bankokat, brókercégeket, az egész pénzügyi szektort felügyelő főhatóságnál szabálytalanságok, törvénytelenségek történtek.
Szász Károly határozottan kijelentette: a PSZÁF semmilyen szabálytalanságot, semmilyen törvénytelenséget nem követett el az összevont felügyelet megalakulásától kezdve.
Az elnök ismertette: a Kehi 2002 novemberében, decemberében átfogó vizsgálatot végzett a felügyelet tevékenységét, gazdálkodását illetően. A vizsgálat kiterjedt az összevont felügyelet megalakulásától, azaz 2000 áprilisától kezdve egészen 2002 szeptember végéig. A jelentést a Kehi titkosította, a jelentésben foglaltakat államtitoknak nyilvánította.
Az elnök aláhúzta: a PSZÁF már akkor kifejtette, semmi szükség sincs a jelentés államtitokká minősítésére. A PSZÁF megítélése szerint ugyanis nem helyes a titokká nyilvánítás abból a szempontból sem, hogy az alkalmas arra, hogy a "titkosítás leplébe burkolózva" kiszivárogtassanak olyan információkat, amelyek az adott intézmény, illetve az intézményvezető lejáratására is alkalmasak adott esetben.
Szász Károly kiemelte: a Kehi minden egyes megállapítását cáfolják a PSZÁF szakemberei. A felügyeleti jogászok szerint a Kehi-jelentés szakszerűtlen, az abban foglalt megállapítások egy része helytelen jogi következtetéseken alapszik.
A félelmek beigazolódtak, emelte ki Szász Károly, a Kehi titkosított vizsgálati anyagából olyan megállapításokat szivárogtattak ki, amelyek valótlan állításokon alapulnak.
Szász Károly aláhúzta: a vizsgált főhatóság, a PSZÁF elnökeként ezért hivatalos levélben fordult a Kehi elnökéhez, hogy tegyen feljelentést államtitoksértés miatt. Amellett a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) honlapján az olvasható, hogy a MeH egyik politikai államtitkára egy februári konferencián a hallgatóság előtt kijelentette, hogy a pénzügyi szektort felügyelő főhatóságnál törvénytelenségeket tapasztaltak.
Szász Károly fontosnak véli, hogy a kiszivárogtatások ellen határozottan lépjenek fel a Kehinél, illetve az egész közigazgatásban, mert egy jogállamban nem lehet megengedni, hogy államtitkokat felhasználjanak bizonyos felelőtlen kijelentések alátámasztására, ráadásul az államtitkok kiszivárogtatásában olyanok játsszanak szerepet, akiknek élen kellene járniuk a jogszabályok betartásában.
Cáfol a PSZÁF
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) érdeke az, hogy az intézményről készített Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi)-jelentést teljes terjedelmében hozzák nyilvánosságra azért, hogy mind a szakmai, szakértői réteg, mind a széles közvélemény meggyőződhessen a Kehi állításainak, illetve a hozzáfűzött PSZÁF-véleménynek a valóságtartalmáról - mondta Szász Károly.