Emlékeztetnek arra, hogy Magyarország az első három évben akár többmilliárd euróval is több forráshoz juthat, mint amennyit befizet a közös kasszába. Hozzáteszik azonban, hogy a befizetések azonnali pénzáramlást jelentenek, míg az 5,1 milliárd eurós kötelezettségvállalás a magyarországi támogatások folyósítására nem jelenti egyben a tényleges kifizetést is.
Ezért a kutatók már a belépés előtt kellően megalapozott programok kidolgozását sürgeti. Pozitív kezdeményezésnek tartják az Európa Tervet, a "Smart Hungary" és a GKM többi pályázatát, amelyek belföldi vállalkozások erősítését szolgálják. Számítások szerint a felzárkózást segítő uniós támogatások 1-2 százalékkal gyorsítják a gazdaság fejlődését.
A munkaerőpiacra gyakorolt hatások ismertetésekor a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy egyes szakmában az uniós fizetések egy-egy szakterületen akár 6-10-szeresére is rúgnak az itthoni béreknek. - Vannak olyan területek, például az egészségügy és a számítástechnika, ahol a fejlett államokban a képzett munkaerőre nagy szükség van - teszik hozzá.
Ennek ellenére az Ecostat nem számít jelentősebb munkaerőáramlásra az unió jelenlegi és a bővítéssel belépő új tagállamai között. Indoklásként megemlítik, hogy az unió jelenlegi tagállamai között sem jelentős a polgárok mobilitása, és a hazai közvélemény kutatások szerint a magyar munkaerő elvándorlási hajlama is alacsony.
Egy évtized alatt felzárkózunk
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz nem jelent gyors változást a társadalomban és a gazdaságban, ám hosszú távon kedvező hatással lesz az ország fejlődésére - állítják az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet kutatói. Az intézet legfrissebb prognózisában közölt összeállítás szerint a magyar gazdaság 10-12 év alatt zárkózhat fel az EU átlagához.
