Egyre dominánsabb a műszaki kutatások szerepe, a bölcsészettudomány viszont visszaszorulóban van. A 2005–06-os, 10 százalék feletti fejlődéshez képest 2007-ben csupán 3,3 százalékos volt a ráfordítások emelkedése, értékük 245,7 milliárd forintot ért el, a GDP-hez viszonyított arányuk egyről 0,97 százalékra mérséklődött – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló kiadványából. Mindez alapvetően a költségvetési szervezetek és a felsőoktatásban működő kutatóhelyek k+f kiadásainak a csökkenéséből adódott. A vállalkozási szektor ráfordításai 7,7 százalékkal nőttek, ez azonban szintén elmarad az előző évek átlagos dinamikájától. Az EU-ban átlagosan a hazai közel dupláját, a GDP több mint 1,8 százalékát szánják kutatás-fejlesztési célokra.
A ráfordítások összetétele nagymértékben változott egy év alatt: a költségek 10,9 százalékkal nőttek, ez nem tudta ellensúlyozni a beruházások 32,9-es csökkenését. A közel egyharmados visszaesést a KSH részben a nemzetgazdasági k+f beruházások korábban is jellemző ciklikusságával magyarázza. A csökkenésben ugyanakkor minden bizonnyal fontos szerepe volt az általános gazdasági lassulásnak is.
A vállalkozási szektor szerepe a múlt évben tovább erősödött, a kutatóhelyek számában és a személyi állományban meglévő részesedése egyaránt emelkedett. Egyedül a k+f beruházásoknál következett be visszaesés, ám azok több mint kétharmada még így is itt valósult meg. A k+f ráfordítások forrásain belül – a korábbinál mérsékeltebb ütemben, de – tovább nőtt a vállalkozások aránya, ezzel szemben az államháztartás súlya – ha csekély mértékben is, de – még kisebb lett. Az elmúlt két évben a közvetlenül kutatóhelyeken felhasznált k+f ráfordítások finanszírozásában a vállalkozások vették át a főszerepet.
Változatlanul a felsőoktatásban működött a legtöbb kutatóhely, az 1496 egység azonban 56-tal kevesebb a 2006. évinél. A kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhelyek száma 11-gyel, a vállalkozási kutatóhelyeké 98-cal emelkedett. Ezzel a kutatóhelyek szektorok szerinti összetétele is módosult: a vállalkozások részaránya érzékelhetően, az államháztartási kutatóhelyeké kis mértékben nőtt a felsőoktatás rovására - számol be a Világgazdaság.
