Mint Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter elmondta, a jogszabály kiindulópontja a versenynek, ezzel együtt költségarányos árakat kényszerít ki annak érdekében, hogy elkerüljék a túlszámlázásokat, illetve a magas hozamokat kivédjék. Hozzátette, hogy a törvényhez kapcsolódó rendeletek megalkotásához a következő félévben megfeszített munkára lesz szükség.
Az árréseket és a tarifákat szabályozó rendelet nem lesz a kibocsátandó első három rendelet között, de annyit Hatvani György, a minisztérium energetikáért felelős helyettes-államtitkára elárult, hogy továbbra is alapelv marad a 8 százalékos eszközarányos megtérülés. A helyettes-államtitkár optimista a jövőre vonatkozólag, mert mint elmondta az árampiac szereplőinek jelenleg 10 százaléka már a piacról vásárol.
Az új gáztörvény alapján első lépésben jövő év január 1-től a feljogosított fogyasztók kiléphetnek a szabadpiacra. Az általuk fogyasztott gáz mennyisége a teljes felhasználásnak mintegy 40 százalékát teszi ki. Csillag István elmondta: egyelőre még nem lehet tudni, hogy mennyien választják a szabad piacot, de a miniszter véleménye szerint a többség él majd az alacsonyabb árak előnyével.
A szabadpiacon a verseny alakítja majd az árakat, míg a közüzeminél továbbra is hatósági árak lesznek. Az árképzés alapja az import ár lesz. A szükséges költség felülvizsgálati eljárást továbbra is a Magyar Energia Hivatal (MEH) végzi.
Az optimista kormányzati tervek kapcsán talán csak a fanyalgók jegyzik meg, hogy az előző kabinet is tett hasonló kijelentéseket a távközlési piac liberalizálásának apropóján...
Energiapiac: csak nehogy ezzel is úgy járjunk, mint a távközléssel
A földgázellátásról szóló törvény hétfői parlamenti elfogadásával a magyar árampiac mellett a gázpiaci szabályozás is összhangba került az uniós normákkal.
