A miniszter elmondta: az intézet feladata, hogy megszervezze az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatokat, és hozzájáruljon a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez.
Szerinte ha az intézet központja Magyarországra kerülne, az nagyban javítaná az ország versenyképességét. A székhelyért eddig Bécs és a lengyelországi Wroclav nyújtott be pályázatot. A Versenyképességi Tanács döntése legkésőbb 2009 tavaszára várható. Kákosy Csaba hangsúlyozta, hogy az EIT szakmai tevékenységébe való közvetlen bekapcsolódás felértékelné a kelet-közép-európai régiót.
A közösségi költségvetésből 308 millió eurót fordítanak az intézetre 2013-ig. További források származhatnak az intézmény saját tevékenységéből, állami hozzájárulásokból, az Európai Beruházási Banktól és a magánszférából is.
A szakemberhiány az innováció legfőbb gátja
Szabó Gábor, a MISZ elnöke az eseményen kiemelte, hogy az innováció fő gátja Magyarországon a megfelelő szakemberek hiánya. A műszaki és természettudományi diplomák aránya alacsony, s az élethosszig tartó tanulást is kevesen vallják követendő irányelvnek. Az elnök idézte a GKI Gazdaságkutató 2007-es tanulmányát is, melyből kiderül, hogy a hazánkban jelenlévő vállalatok szerint is a szakemberhiány az innováció legfőbb akadálya.
A MISZ elnöke szerint a szakember-utánpótlás problémái pusztán a felsőoktatás átszervezésével nem orvosolhatók. A közoktatásban is fejleszteni kellene a természettudományos képzést annak érdekében, hogy kedvet csináljanak a fiataloknak a műszaki pályához.
A miniszter és Szabó Gábor szerint tarthatatlan az, hogy Magyarországon az állam kétszer akkora arányban részesül a k+f+i-költségekből, mint a magánszektor. A kormányzat célkitűzése, hogy 2010-re ez az arány megforduljon, 2013-ra pedig a ráfordítás 90 százaléka jusson a versenyszférára.
A kkv-knak drága a jó munkaerő
Deme Gábor elnökségi tag előadásában elmondta, hogy a kis- és középvállalatok (kkv-k) számára csak az innovatív termékek és szolgáltatások teszik lehetővé a fajlagosan magasabb árrést. Ehhez viszont jól képzett, innovatív szakemberek szükségesek. Az igazán megfelelő dolgozókat a kis cégek sokszor nem tudják megfizetni - tette hozzá.
Szakértők szerint nagyon kevés olyan terület van, amihez Magyarországon sokan értenek magas szinten. Ez ellehetetleníti, hogy a multinacionális cégek kutatás-fejlesztési központjaikat hazánkba telepítsék.
Ez a jelenség annak a következménye, hogy túl sokféle képzés, túl alacsony színvonalon szerepel a felsőoktatásban - ezért fontos lenne a tanárképzés minőségének javítása is.
Népszerűsítő program indul
Az eseményen elhangzott, hogy egy tehetségkutató és tudománynépszerűsítő program is indul THE (Tudományos Hasznos Emberi) néven. Az alapítók szerint a növekedés és fejlődés egyetlen módja az, ha a kutatás-fejlesztést és az ehhez kapcsolódó szakemberképzést az azt megillető helyen kezeljük, és ezzel párhuzamosan megfordítjuk azt a trendet, miszerint az utóbbi időben csökken az érdeklődés a műszaki és természettudományok, valamint a tudományos hivatás iránt.
Fokasz Oresztész
Menedzsment Fórum
