A tapasztalatok azt mutatják, hogy a civil szervezetek, közalapítványok és egyesületek könnyebben képesek megoldani az agrár-környezetvédelemmel, vagy a tájgazdálkodással összefüggő feladatokat, mint a profitorientált szervezetek, ezért is fontos a civilek aktív közremûködése a megyei és regionális fejlesztési tanácsok munkájában - jelentette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára Debrecenben, az Észak-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Fórumon.
Kiss Zoltán úgy véli, amennyiben a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek meg tudják teremteni a kellő szakmai hátteret, akkor kvázi állami feladatok ellátására is képesek. Az államtitkár példaként Borsod-Abaúj-Zemplén megyét említette, ahol civil szervezetek közremûködésével készült el a megye hulladékgazdálkodási térképe. Ez nem csak a szemétlerakó helyét jelöli meg, hanem konkrét elképzeléseket is tartalmaz, például a rekultivációra.
A civilekre a nemzeti környezetvédelmi program kidolgozása során is komoly feladatok hárulnak - tette hozzá Kiss Zoltán -, hiszen a program legfontosabb területeire, a szennyvíz, a szilárd hulladék kezelésére, valamint a természetvédelmi térségek megőrzésére közvetlenül legalább ezer milliárd forintot kell fordítani, míg a közvetett kiadások háromezer milliárd forintot tesznek ki.
Ezermilliárd kell környezetvédelemre
A megyei és regionális fejlesztések nem nélkülözhetik azokat a véleményeket, amelyeket a civil szervezetek tesznek le a döntéshozók asztalára.
