A felmérés készítői arra vártak választ, hogy a 14-18 évesek mindennapjaiban mennyire tölt be hangsúlyos szerepet a fogyasztóvédelem. Az íveket 44 középiskola 1075 diákja juttatta vissza - tájékoztatta a szövetség szerdán az MTI-t.
A válaszadók 42 százaléka egyedül választja ki és veszi meg a ruháit, s 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy még a szüleivel vásárolja meg a szükséges dolgokat. Valamivel több mint 20 százalék jelölte meg, hogy rendszeresen intézi a napi bevásárlást, a diákok 18 százaléka ritkábban, és főleg könyveket, CD-ket szokott egyedül vásárolni.
A válaszadók csaknem 70 százaléka még soha nem reklamált azért, mert udvariatlan volt az eladó, esetleg magasabb ár volt feltüntetve a terméken és azt drágábban számították fel. A fiatalok mintegy 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig megőrzi a blokkot, mert probléma esetén szükség lehet rá, a fennmaradó 15 százalék körülbelül fele-fele arányban válaszolta azt, hogy ha nem adnak, akkor nem kér, illetve nem őriz meg számlát.
A diákok 59 százaléka rendszeresen ellenőrzi, nem járt-e még le a termék szavatossága, 32 százalék néha vet erre pillantást. A fiatalok 56 százaléka ugyanakkor csak az szokta megnézni egy élelmiszer címkéjén, hogy nem járt-e le, míg 29 százaléknak az is fontos, hogy milyen összetevőkből áll az adott élelmiszer.
Nem számít a környezetvédelem
A középiskolások 63 százaléka mondta, hogy a termékek megvásárlásánál számára nem befolyásoló szempont a környezetvédelem. Arra a kérdésre, ha új mobilt kérhetnének, milyet választanának, 31 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a tévében reklámozott legújabb modellt. A fiatalok 34,5 százaléka felelte ugyanakkor azt, hogy teljesen felesleges a legdrágább és legmodernebb készüléket megvásárolni. A diákok közel fele (45 százalék) elolvas minden vonatkozó dokumentumot, 27 százalék legalább átfutja ezeket.
A válaszadók 66 százaléka napi szinten használja az internetet iskolai feladatokhoz anyaggyűjtésre, vagy szabadidős programok szervezésére. A fiatalok 13 százaléka vásárol rendszeresen az internet segítségével, 28 százalék pedig legalább egyszer kipróbálta már.
A diákok 85 százaléka szerint jó dolog a bankkártya, akik nemmel válaszoltak, azzal indokolták álláspontjukat, hogy nem lehet vele mindenhol fizetni, vagy plusz költséggel jár a pénzfelvétel.
A középiskolások majdnem fele (48 százalék) szerint jó lesz, ha Magyarországon is bevezetik az eurót, mivel ezáltal sok minden - utazás, külföldön történő vásárlás - könnyebb lesz. A diákok 27,5 százaléka szerint ugyanakkor minden országnak meg kellene tartania saját valutáját, míg 24,5 százalékukat nem foglalkoztatja ez a kérdés.
A FEOSZ összegzése szerint a felmérés arra mutatott rá többek között, hogy az alapvető fogyasztói ismereteket minél fiatalabb korban kellene átadni. A válaszok felvetik bizonyos fogyasztóvédelmi jogszabályok további szigorításának szükségességét, például az internetes vásárlásnál.
