A magyarországi pályázati folyamat sikere szempontjából az egyik legsürgetőbb feladat most az, hogy túljussunk ezen a holtponton - vélik a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők.
A kritikai észrevételeknek hangot adó projektgazdák és a pályázatírók-tanácsadók részéről a legtöbben azt kifogásolják, hogy az EU-pénzeket kezelő magyarországi intézményrendszerben a kiíró hatóságok egyáltalán nem tartják be a határidőket. Ötven tagunk legszomorúbb tapasztalata az, hogy a beadott pályázatok alig harmadára vagy még kevesebbre érkezett eddig reagálás az illetékesektől - tájékoztatta a Világgazdaságot Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. A szövetség tagjai fejenként átlagosan 4-5 pályázattal érdekeltek, s a támogatási szerződés megkötéséig még egyikük sem jutott el.
A késésben vagy csúszásban jelentős része lehet annak, hogy a kiíró hatóságok nem számítottak ekkora rohamra, későn kezdődött a pályázatok elbírálása, s most nem győzik a munkát, ráadásul a pályázati folyamatban (a legnépszerűbb ablakoknál illetékes) közreműködő szervezetek között több is van, amely nem áll a helyzet magaslatán. Ilyen a gazdasági versenyképesség operatív program (gvop) keretében kiírt pályázatok esetében a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. és az Információs Technológia Kht. - állítja Tarjániné Illés Tünde, a Fókusz-2 Gazdaságfejlesztési Központ Kft. ügyvezető igazgatója. A három hónapos csúszás valóban nem ritka - erősítette meg a Pátosz elnöke, s hozzátette, hogy ő maga a gvop-pályázatokkal foglalkozó, a Széchenyi terv idején megedzett szakembereknél észlelte a legtöbb empátiát a pályázók iránt - áll a Világgazdaság beszámolójában.
Hiába várnak eredményhirdetésre a pályázók
Miközben egyre inkább nő - már 9220 - az európai uniós forrásokra beadott pályázatok száma, s az igényelt támogatási összeg megközelíti a 449 milliárd forintot, ugyancsak rohamos tempóban gyarapszik azok száma, akik hónapok óta hiába várnak az eredményre.
