Ki és milyen esetben gyakorolhat kölcsönbeadói tevékenységet?
Kölcsönbeadó csak olyan munkáltató lehet, amely belföldi székhellyel rendelkezik, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság, közhasznú társaság, vagy szövetkezet formájában van működési joga, továbbá amelyet az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vett.
A kölcsönbeadó nem adhat kölcsönbe munkaerőt a kölcsönbevevő számára olyan munkahelyen és telephelyen, ahol sztrájk van. E korlátozás a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, az érdekegyeztető tárgyalások lezárásáig érvényes. Tilos továbbá munkaerőt kölcsönbe adni a jogszabályok által tilalomba ütköző munkavégzésre. Kiemelt szempont továbbá a munkavállalók munkaszerződéses érdekeinek védelmére, hogy tilos abban az esetben is a munkaerő-kölcsönzés, ha legfeljebb 6 hónapja a kölcsönvevőnél a munkavállalónak munkaviszonya volt. Ez utóbbi rendelkezés a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondás és a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetés esetére egyaránt igaz. E törvényi kitétel annál is inkább fontos, mert előfordulhat a bevált munkaerő elbocsátása és annak átvétele egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég által, aki aztán a munkaerőt kölcsönadja ugyanannak a cégnek – megkerülve ezzel a költségesebb és jóval több törvényi kötelezettséggel járó állandó, közvetlen foglalkoztatást. Ugyanennyire fontos, hogy ha egy munkaszerződést nem kölcsönzés céljából kötnek, az nem módosítható kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásra.
A szerződés további követelményei munkaerő-kölcsönzés esetén
A tevékenység törvényi meghatározásából fakadóan az egyik legfontosabb szempont, hogy a kölcsönbeadó tölti be közvetlenül a munkáltató szerepét, ő köt a munkavállalóval szerződést mégpedig úgy, hogy annak tudnia kell, hogy a munkaszerződés munkaerő-kölcsönzésre szól. A munkáltatói jogokat és kötelezettségeket a kölcsönbeadó a kölcsönbevevővel megállapodásuk szerint megosztva gyakorolja.
A törvény szerint a jogok és kötelezettségek tekintetében a kölcsönbeadó, kölcsönbevevő és munkavállaló köteles együttműködni, ám itt is fontos kitétel, hogy mindazokat a jogokat, amelyeket a Munka Törvénykönyve a munkavállalóknak biztosít, még egyezség esetén is szigorúan tilos korlátozni, vagy kizárni a szerződés során. A megállapodástól függetlenül nem kötelezhető a munkavállaló a kölcsönvevő részéről más munkáltatónál történő munkavégzésre sem.
Munkaidő, munkabér és szabadság kölcsönzés esetén
Munkaidő tekintetében munkaerő-kölcsönzéskor mindig a kölcsönvevőnél érvényes munkarend, munkaidő, pihenőidő irányadó.
A kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal kapcsolatos valamennyi törvényi kötelezettség teljesítése, így a bevallási, adatszolgáltatási tevékenységek is. A munkabért akkor is köteles hiánytalanul megfizetni a kölcsönbeadó a munkavállaló számára, ha a kölcsönvevő nem fizet időben a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak. A munkabér kifizetéséhez a kölcsönvevő köteles legkésőbb a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadó számára közölni a szükséges adatokat. Ha a hónap közben szűnik meg a munkaviszony, akkor az utolsó munkában töltött napot követő 3 munkanapon belül köteles a munkabért és egyéb juttatásokat illető adatszolgáltatásra a kölcsönvevő a kölcsönadó számára.
Lehetőség van arra, hogy külön megállapodás esetén a munkabéren felüli egyéb természetbeni juttatásokat, szociális juttatásokat a kölcsönbevevő fizesse meg a munkavállaló számára. Ha a felek másképp nem állapodnak meg, a kölcsönbeadó köteles viselni a jogszabályban meghatározott egyéb költségeket, mint a munkába járás költségét, vagy a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat költségét.
Szabadság tekintetében megállapodás függvénye, hogy a kölcsönbeadó vagy kölcsönvevő adja-e ki a szabadságot. Annak időpontját a munkavállaló meghallgatásával legkésőbb a szabadság előtt három nappal kell közölni. Az alapszabadság legalább negyedét a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ám erre vonatkozó igényét legkésőbb a szabadság előtt 15 nappal köteles bejelenteni.
Hogyan szűnhet meg egy munkaerő-kölcsönzéssel kötött munkaszerződés?
A kölcsönzés céljából kötött munkaszerződés megszűnhet: közös megegyezéssel, felmondással, azonnali hatályú felmondással, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. A felmondásra határozatlan időtartamú munkaviszony esetén a kölcsönbeadó és a munkavállaló is jogosult. Mindkét esetben írásos nyilatkozatot kell tenni, ám indoklásra csak a kölcsönbeadó kötelezett, amelyből világosan ki kell tűnnie a felmondás okának. A kölcsönbeadó csak akkor szüntetheti meg a jogviszonyt, ha a munkavállaló nem végzi megfelelően a munkáját, vagy munkaköri feladatainak ellátására alkalmatlan, esetleg a kölcsönbeadó 30 napon belül nem tudott munkát biztosítani a munkavállaló számára, vagy a megszüntetésre a működéssel összefüggő okból kerül sor. Munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő 15 nap, ám ha a munkaviszony 365 napot elérte, akkor 30 napra növekszik a felmondás időtartama. A kölcsönbeadó felmondása esetén a felmondási idő alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól, illetve erre az időtartamra átlagkeresete illeti meg.
