Sőt, a környezettudatos megoldásokkal akár spórolhatunk is, hiszen a koncepció alapját a megújuló energiaforrások használata adja.
Ha számba vesszük a lehetséges megoldásokat, akkor láthatjuk, hogy néhány hőtároló hatású épületszerkezettel elérhető például, hogy a kinti levegő hőmérsékletének csökkenésekor a falak passzív fűtőtestekként kezdjenek működni.
A munkahelyek üvegházhatást fokozó gázkibocsátását az irodai gépek használatának optimalizálásával lehet mérsékelni, ami a legegyszerűbb esetben minimális odafigyelést – például a használaton kívüli berendezések kikapcsolását –, de akár az ingatlanüzemeltetési rendszerek teljes integrálását és automatizálását is jelentheti, áll az ESTON International Zrt. tanulmányában.
Az intelligens rendszerek segítségével jelentősen csökkenthetők az üzemeltetési költségek; a világítótestek mozgásérzékelős működtetésével, vagy akár a biztonsági kamerák felvételeinek digitalizálásával.
Népszerűbbek a zöld megoldások
A fentiekből is látszik, hogy a költséghatékonyság nemcsak az egyéni fogyasztás visszafogásával növelhető, de lehetőség van a kapcsolódó beszerzések (pl. közmű kapacitások lekötésének) pontosabb tervezésére is. Ezenkívül sokat tehetünk a környezetért, ha csökkentjük a papíralapú adminisztrációt, amellyel szintén költséget takaríthatunk meg.
Tény azonban, hogy a különböző környezetbarát technológiák alkalmazása – napkollektor, földhőfűtés kialakítása, a vízfelhasználás szabályozása, a légkondicionálók használatát mérséklő áthűthető falak kialakítása – négyzetméterenként körülbelül egyeurós többletköltséggel jár. Ezt a hazai cégek nem fizetik meg a bérleti díjban, a fejlesztői oldal pedig nem vállalja a kezdeti magasabb beruházási költségek miatti hosszabb megtérülési időt.
Különösen azért nem, mert bár a verseny éles az irodaszegmensben, a bérlők számára továbbra is az ár a legfontosabb kritérium, a lokáció mellett – mondja Pintér Dániel, az Eston bérbeadási divíziójának vezetője. Az is tény azonban, hogy a meglehetősen kevés megvalósuló projekt miatt ma még hiányoznak a kellő tapasztalatok.
Mások viszont azzal érvelnek, hogy az alacsonyabb energiafogyasztás mellett többletköltségként jelentkezik az olyan speciális szolgáltatások ára, mint a szelektív szemétgyűjtés vagy a speciális beszállítók termékei.
A jövő azonban mégiscsak a környezettudatosság felé mutat. Az idei Construma kiállításon például már közel ötször olyan érdeklődés mutatkozott az energiatudatos építkezési módokra, mint tavaly. Ez annak ellenére biztató, hogy az arány még mindig csak töredéke a piac nagyságának. A fejlődést persze a szabályozás is dinamizálhatná. A környező országokban már felismerték, hogy nem a gázár támogatása a megfelelő eszköz. Helyette olyan állami ösztönzőket vezettek be, amelyek a passzívház irányába terelik az építtetőket.
Itthon is akad azonban előremutató példa: Fóton most épül egy 1000 négyzetméteres irodaház, amely évente négyzetméterenként mindössze 9 kilowattóra energiát fog fogyasztani. A jó minőségű passzívháznak megfelelő értéket az építő Bauland elsősorban az épülettömeggel érte el, így az irodaház építési költségei mindössze 10 százalékkal haladják meg egy normál épület kivitelezésének árát.
Ha az üzemeltetési megtakarítások bizonyossá válnak, ugrásszerűen előtérbe kerülhet a hatékony energiafelhasználás és a zöld tényezők súlya a bérlők preferenciái között. Ezekre a tapasztalatokra azonban még legalább három–öt évet kell várni.
