Sajtótájékoztatóján az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök azt is megerősítette, hogy még nem gyűlt össze a fejlődő országok klímavédelmi harcára 2012-ig évente szánt, mintegy 2 milliárd eurós uniós hozzájárulás, de az unión belüli egyeztetések e témában folytatódnak.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, az uniós vállalás minden más, a koppenhágai "klímacsúcson" tárgyaló országcsoporténál ambiciózusabb.
Kiszivárgott információk szerint a 2010-2012 közötti hároméves időszakra összesen több mint ötmilliárd euró gyűlt már össze a nemzeti felajánlásokból. Diplomaták név nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a 27 uniós tagország kétharmada tett konkrét vállalást az első egyeztetésen.
Reinfeldt erről csak annyit mondott, hogy az egyeztetések a következő órákban is folytatódnak, és azok végén az EU olyan ajánlatot tesz le az asztalra a nemzetközi klímatárgyalásokon, amelyek egyértelművé teszik, hogy tisztességes részt vállal a finanszírozásból.
A miniszterelnök hangoztatta: továbbra is önkéntes felajánlásokról van szó, miután az 5-7 milliárdos keretről már egy korábbi csúcstalálkozón megállapodás született.
Hozzátette: vannak ugyan olyan tagországok, amelyek pénzügyi támogatást kaptak a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, illetve olyanok, amelyek nagy államháztartási hiánnyal küzdenek, de "a klímaügy iránti elkötelezettség igen magas és nagyon komoly" minden tagországban, és ezért meggyőződése össze lehet gyűjteni önkéntes alapon azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU kivegye a részét a nemzetközi finanszírozásból.
A világ országai jelenleg Koppenhágában tárgyalnak arról, milyen szerződéses vállalásokat tegyenek a káros éghajlatváltozás megállítására a témában jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv lejárta, 2012 után. A fejlődő országok már korábban jelezték, hogy önmagukban nem képesek finanszírozni a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését, ahhoz a fejlett államok segítségére szorulnak.
Az unió mostani felajánlása a 2010-2012 közötti időszakra szól. Brüsszeli becslések szerint a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból kell előteremteni.
A kelet- és közép-európai EU-tagországok egy része mindezzel együtt továbbra is neheztel azért, hogy még nem született döntés arról, hogyan osszák meg a terheket az EU saját vállalásáról, azaz a jövő évtized végére átlagosan 20 vagy akár 30 százalékos csökkentésről.
Az EU elképzelései szerint hosszú távon, 2050-re a fejlett országok csoportjának 80-95 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátást.
MTI/Menedzsment Fórum
