A fórumra azért került sor, mert egyre több panasz érkezett a környékbeliektől a finomítóból származó kellemetlen szagok miatt - mondta Tombi Lajos alpolgármester, hozzátéve: tíz év alatt a város "körbenőtte" a valaha külterületen lévő üzemet. Mint Valkusz Pál elmondta: a szaganyagok mennyisége éppen a mérhetőség határán van, azok teljesen ártalmatlanok, amit az évek óta végzett úgynevezett bioindikációs vizsgálatok is igazolnak.
Beszámolt arról: az évi 100 ezer tonna bitument előállító finomítóban 2002-ben 300 millió forintot fordítottak, idén 460 millió, jövőre pedig újabb 300 millió forintot költenek a környezetbarát technológiák továbbfejlesztésére, a különböző gázok - kénhidrogén, szén-monoxid, nitrogén-oxidok - kibocsátásának csökkentésére, a szagok megkötésére, valamint a szennyvíztisztításra.
Hozzátette: a levegőtisztaság még hatékonyabb védelme érdekében már megkezdte a próbaüzemet az a speciális szagtalanító berendezés, amely megköti "illatos" szénhidrogén-molekulákat, és ugyancsak megkezdték a biológiai szennyvíztisztító üzemi próbáit. Mindkét beruházást még ez év decemberében átadják. A MOL Rt. azért is szentel ekkora figyelmet a zalaegerszegi üzem technológiai és környezetvédelmi fejlesztésére, mert a MOL horvátországi terjeszkedésével ez a finomító a korábbiaknál nagyobb szerephez juthat - mondta Valkusz Pál.
Környezetvédelemre költ a Mol
A MOL Rt. az elmúlt 5 évben egymilliárd forint értékű környezetvédelmi beruházást hajtott végre a zalai finomítóban; ez évben, valamint valamint jövőre is folytatja a programot - közölte az olajtársaság finomítási igazgatója, Valkusz Pál.
