Az alapítvány által készített "A korrupció természete a közbeszerzésben Magyarországon" című tanulmányt ismertetve az ügyvezető igazgató elmondta: a közbeszerzés szabályainak kikerülésében alapvető szerepe van annak, hogy a jogalkotás túlpolitizált, a média tényfeltárás helyett a botránypolitizálást támogatja, és a közerkölcs nem ítéli el egyértelműen a korrupciót.
Véleménye szerint szükség lenne arra, hogy a nagy volumenű támogatási projektek végeztével ne formális beszámolók, hanem valós elemzések készüljenek, és erre a célra az EU gyakorlatához hasonlóan a támogatási összeg mintegy öt százalékát kellene fordítani.
Hozzátette: a tanulmány az US AID és a KPMG Consulting támogatásával "Korrupció elleni harc a posztszocialista országokban - Oroszország és Magyarország esete" című projekt keretében készült el. A magyarországi kutatás célja az volt, hogy felmérje a korrupció visszaszorítását akadályozó korlátokat, az ezzel kapcsolatos tényeket, véleményeket és értékelje a közbeszerzési eljárásokban észlelt korrupció elleni gyakorlat esélyeit.
A korrupciós kiskapuk felszámolására irányuló törekvésekkel kapcsolatban az ügyvezető igazgató kiemelte: az ajánlatadók körében sokan úgy vélik, hogy korrupciós lehetőség csak a kiírás szakmai és alkalmassági feltételeinek meghatározásakor, illetve az esetleges kiszivárogtatással adódik. Minden más esetben csak úgy van lehetőség a korrupcióra, ha konkrétan megsértik a közbeszerzési törvényt, ám ez az esetek többségében szinte azonnal kiderül.
Az ügyvezető igazgató szerint problémát okoz az is, hogy hiányzik a lobbitörvény, amely támogató erő lehetne a korrupció elleni harcban, s a közvélemény nem azonosítaná a lobbizást a korrupcióval.
Közbeszerzés és korrupció
A közbeszerzési törvény betartása önmagában nem zárja ki a korrupciót, ám az értelmét veszíti, ha a kiírók megfelelő piaci ismerettel rendelkeznek és ésszerűen használják fel a közpénzeket - mondta Dezsériné Major Mária, a Piacgazdaság Alapítvány ügyvezető igazgatója.
