Le tudjuk hívni az uniós környezetvédelmi forrásokat

A miniszter hangoztatta: éppenhogy az okoz "problémát", hogy túl sok jó projektjavaslat készül a rendelkezésre álló uniós forrásokat meghaladó támogatásigénnyel.

Tátrai Miklós, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: a strukturális alapok terhére igényelhető támogatásokra már most 2-3-szoros a megfelelően kidolgozott pályázatok többletigénye a rendelkezésre álló mintegy 20 milliárd forintos keretnél.

"A legnépszerűbbnek a szennyvízkezeléssel összefüggő pályázatok bizonyulnak, hiszen e terület 11 milliárd forintos három éves keretét már tavaly novemberben lekötötték a pályázók" - közölte a helyettes államtitkár. A pályázók összesen mintegy 50 milliárd forintot igényletek.

Tátrai Miklós hozzátette: a többletigények miatt ezt a pályázati jogcímet már fel kellett függeszteni csakúgy, mint ahogy az egészségügyi és bontási hulladékok esetében. Hasonló okokból valószínűleg hamarosan ez történik az állati eredetű hulladékok kezelésére vonatkozó pályázattal, illetve a nagy környezetvédelmi projekteket támogató, de más elv alapján finanszírozott kohéziós alappal is.

"A beérkezett öt kohéziós projekt esetében már négy leköti a három éves keretet, s egy 100 millió eurós, mintegy 25 milliárd forintos beruházásra már nem is jut uniós pénz" - mutatott rá a helyettes államtitkár. Hozzáfűzte: a kohéziós alapot terheli az a 19 projekt is, ami még az alap "előszobájaként" működő ISPA-alapból kötött le Magyarország tagjelölt országként.

Tátrai Miklós utalt arra: átcsoportosításokkal Magyarország igyekszik elfogadtatni Brüsszellel azt, hogy ha lassabban is, de juttathasson a "lemaradt projektre" is támogatást a kohéziós alapból. A helyettes államtitkár nem tudott konkrét összeget mondani a Magyarország számára a kohéziós alapból 2006-ig leköthető támogatásokra, csupán annyit közölt, hogy a 24 projektből a "lemaradt" szabolcs-szatmári hulladékkezelő-projekt nagy beruházásnak számít. (MTI)