Az index azt vizsgálja, hogy a nyolc állam nominális, szerkezeti és reálkonvergencia tekintetében hol tart egymáshoz, illetve az Európai Unió átlagos értékeihez viszonyítva egy 0-tól 10-ig terjedő skálán. A konvergencia-indexet tíz makrogazdasági mutató (pl. infláció, államháztartási hiány, ár- és bérszínvonal, folyó fizetési mérleg hiánya) alapján számolják. Konvergencia alatt felzárkózás értendő, hogy a csatlakozó országok milyen ütemben közelítik az európai átlagot, illetve hol tart ez a folyamat - derül ki az MTI beszámolójából.
A nyolc ország sorrendje lényegében változatlan maradt a tavalyihoz képest. A konvergencia-rangsort reálgazdasági fejlettsége, kedvező szerkezeti adottságai és évek óta stabil makrokörnyezete miatt idén is Szlovénia vezeti, változatlanul 7,6 ponttal. Szlovéniát Litvánia és Csehország követi (sorrendben 6,4 és 6,2 ponttal), bár Csehország helyzete a lassú növekedés és a költségvetési és folyó fizetési mérleg alakulása miatt romlik. A felmérés szerint Magyarország 6,0 ponttal a negyedik-hatodik helyen áll Lettországgal és Lengyelországgal holtversenyben. Tavaly Szlovénia 7,6, Litvánia 6,4, Csehország 6,3, Lettország 6,0, Lengyelország 5,7, Magyarország 5,8, Észtország és Szlovákia 5,7 pontot kapott.
A jelentés szerint a térségben, bár eltérő mértékben, de folytatódik az utóbbi évek dezinflációs folyamata. A nyolc csatlakozó kelet-európai államban átlagosan az éves infláció idén várhatóan 3 százalék lesz, a 2000-ben mért átlagos 6,6 százalék után. Különösen erőteljes az infláció mérséklődése Csehországban, Litvániában és Lengyelországban. Más országokra - így Szlovákiára és Magyarországra - az infláció ismételt felfutása jellemző a korábbi expanzív fiskális és jövedelempolitikákat semlegesítő korrekciós lépések, az adókulcsok változása, a hatósági áremelések, illetve a hazai deviza gyengülése miatt.
Az államháztartás hiánya a csatlakozó kelet-európai államok átlagát tekintve a 2001-es súlyozatlan 3,1 százalékról 2002-ben 4,2 százalékra emelkedett. A térségben az átlagos hiány idén várhatóan a GDP 3,9 százaléka lesz, ami még mindig távol van a maastrichti szinttől. A balti államokban az alacsony kamatok és a fegyelmezett jegybanki tevékenység révén kedvező államháztartási egyenlegek alakultak ki. Ezzel szemben - Szlovénia kivételével - a közép-európai gazdaságokban (így Magyarországon is) az államháztartás egyenlege az elmúlt években jelentősen romlott. Ennek konszolidációját az újraelosztó rendszerek elégtelen működése, azok átalakításának költségei és az örökölt államadósság mellett nehezíti az EU csatlakozás, amely rövid távon feszültségeket teremt a növekvő kiadások és a kieső bevételek miatt - áll az ICEG tanulmányában.
Még mindig erős a lemaradásunk az Unióhoz képest
Az ICEG Európai Központ legfrissebb felmérése szerint konvergencia-index tekintetében nincs jelentős változás a nyolc közép-kelet-európai EU-s csatlakozó ország sorrendjében. Magyarország a felmérés szerint a negyedik-hatodik helyen áll, bár megítélése javult tavalyhoz képest.
