Ugyan csütörtökön és pénteken már nem tudta kivonni magát a zuhanó olajárak hatása alól a Mol, az elmúlt félévben derekasan állta a sarat a magyar olajmulti. Miközben ugyanis június óta a működési környezetét leginkább meghatározó Brent hordója 45 százalékkal értékelődött le, a Mol árfolyama szinte végig az 11 500 és 12 500 közötti sávban mozgott.
Ugyan a Mol értékelésére az elmúlt években folyamatosan rányomta bélyegét a horvát kormánnyal folytatott csata, így eleve nyomottnak tűnik az árazás, de az olajár zuhanásával szemben még így is meglehetősen ellenállónak tűnik a papír. Különösen ha vetünk egy pillantást a lenti diagramra, ahol a Brent árváltozásával párhuzamosan az Exxon (XOM), a Shell (RDSA) és a BP részvények elmúlt 6 havi mozgását láthatjuk.
De akkor is rácsodálkozhatunk a Mol stabilitására, ha a gazdálkodási számokat vizsgáljuk, hiszen a számok alapján nagyon erős kitettséget állapíthatunk meg az olajár irányába. A társaság eredményességét az elmúlt időszakban alapvetően a kutatás, kitermelés (upstream) ágazat biztosította. Olyannyira, hogy többször az upstreamnek köszönhetően maradt nyereséges a cég. Ugyan az utolsó negyedévben a finomítás, kiskereskedelem újra komolyan hozzájárult az eredményhez, a 2014 harmadik negyedévével záródott évben az operatív nyereség 61 százalékát az upstream biztosította.
Ráadásul a kitermelt olajmennyiség hosszú negyedévek csökkenése után a jelentős beruházások eredményeként végre ismét emelkedésnek indult. A mezőfejlesztések sajátossága azonban, hogy a kitermelés beindítása rengeteg tőkét emészt fel, míg önmagában a már folyó kitermelésnek a költsége viszonylag alacsony. Ezért nem tud gyorsan, rugalmasan alkalmazkodni a globális olajkínálat a kereslet változására. A Mol eddigi jelentős befektetései jelenleg, illetve a közeljövőben fordulnak termelőre, így az olajárak összeomlása a lehető legrosszabbkor jött a társaság szempontjából.
Ugyanakkor a Mol üzleti modellje rövid távon ütésálló, mondta el az mfor.hu megkeresésére Vágó Attila, a Concorde vezető elemzője. A Brent árának 1 dolláros változása – minden egyéb tényező változatlansága mellett - az operatív eredményben rövid távon 1 milliárd forintos veszteséget okoz. Ez a szabályozott áraknak (gázárak), illetve olyan szerződéseknek köszönhető, amelyek rövid távon védelmet biztosítanak a cég számára változó olajárak esetén is. (Ilyen szerződéseket például az iraki Kurdisztánban kötött a Mol.) Ugyanakkor, ha az olajárak 2 éven túl maradnak ilyen mélységben, akkor az 1 dolláros árváltozás már 3 milliárdos mínuszt okoz az operatív eredményben. Ez esetben ha a Brent mostani 62 dolláros szintje tartósan (értsd hosszú évekig) fennmarad, a Mol részvények értéke 9-10 ezer forint közé csökkenhet, véli Vágó Attila.
Ez az érték ráadásul már tükrözi azt a kiskereskedelem szempontjából pozitív változást is, miszerint az alacsonyabb árak miatt nő a kereslet az üzemanyagokra. Ráadásul a lefele „szánkázó” olajárakat az üzemanyagárak csak késve követik, így az olajfinomításon elérhető nyereség emelkedik. Ez azonban csak átmeneti állapot, véli Vágó Attila, a finomítók közötti erős verseny miatt a marzsok fokozatosan morzsolódnak majd le.
mfor.hu
