Az mfor.hu kedden közölt egy, a birtokába került jegyzőkönyvet, vagy legalábbis tervezetet, mely öt pontban foglalta össze a devizahitelesek megmentését célzó csomag főbb elemeit. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint azonban nem született megállapodás, "az értesülések így minden alapot nélkülöznek".
Mindez csak azért érdekes, mert az öt pontból legalább kettőt már nyíltan felvállalt a kormány a Nemzeti Reform Programban.
"A Kormány által tervezett konstrukcióban a devizaalapú jelzáloghiteleknél a törlesztőrészletet meghatározó devizaárfolyam 3-4 évre – a jelenleginél valamivel kedvezőbb szinten – rögzítésre kerül, a rögzített és a jövőbeni tényleges árfolyamból adódó különbözet pedig egy elkülönített számlára kerül, amelyen kumulálódhat a tartozás (de az árfolyam kedvező alakulása esetén el is tűnhet). A gyűjtőszámla negatív egyenlegére az állam az árfolyamrögzítés időszakára 100 százalékos készfizető kezességet (majd a hátralévő futamidőig 25 százalékos sortartó kezességet) vállalna" - olvasható a dokumentumban.
Ehhez képest a keddi cikkünkben annyi volt a pluszinformáció, hogy a rögzített árfolyam 190 forint lesz, ez viszont már szintén kiszivárgott korábban. Ezen a ponton tehát nincs mit cáfolni.
A következő pont, hogy július elsejével felfüggesztik a kilakoltatási moratóriumot azzal a feltétellel, hogy a bankok negyedévente a lejárt tartozások legfeljebb 5 százaléka esetében kezdeményezhetik a kilakoltatást.
"Az árverési moratórium szintén 2011. július 1-jéig tart. A moratórium célja, hogy a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon" - mondta szerdán a parlamentben Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára.
Tehát máris egy újabb pont kipipálva, legfeljebb a kvóta lehet kérdéses.
"A tartósan nem fizető jelzáloghitel adósok egy szűk körére (pl: a hitel max 15 millió HUF volumenű, munkanélkülivé vált az elmúlt 3 évben...) speciális megoldás nyílik. Az ügyfél és a bank egyaránt kezdeményezheti a helyi önkormányzatnál az adott ingatlan önkormányzat általi megvásárlását, 35 százalékos áron. Ezen esetben a döntést az önkormányzat hozza meg" - szól a jegyzőkönyv harmadik pontja. Itt jelentős eltérés van, ugyanis a kormány egyelőre ragaszkodik a Nemzeti Eszközkezelő létrehozásához, de érdemben a devizahitelesek számára nem oszt, nem szoroz, hogy az önkormányzat, vagy az Eszközkezelő veszi majd meg lakását.
"A kis- és középvállalkozások (évi árbevétel max. HUF..... md; illetve max..... alkalmazott) hitelezésének ösztönzése érdekében ezen hitelállomány január 1.-hez mért növekmény volumene leírható a speciális bankadó adóalapjából" - olvasható a negyedik pontban. Ezt a kormány ennyire nyíltan nem mondja ki egyelőre, de a Nemzeti Reform Program is tartalmaz olyan pontot, hogy a majdani megállapodásnak elő kell majd segíteni a kkv-hitelezést. Ebbe pedig akár a fenti megoldás is beleférhet.
A legvitatottabb talán az ötödik pont, mely a bankadó majdani kivezetését taglalja. A Bankszövetség képviselői tagadják, hogy az eddigi tárgyalások témája lett volna a bankok különadója, azonban vélhetően valamit nyújtania kell a kormánynak cserébe, hogy lenyeljék a veszteség egy részét.
A fentiekből az látszik, hogy az ominózus öt pont legalább felét már a kormány is megerősítette, legfeljebb eddig az ünnepélyes bejelentés, aláírás és kézfogás nem történt meg. Akkor pedig talán jobb lenne nyíltan beszélni. Például: "Itt tartunk eddig, ez már biztos, a többiről még folyik az egyeztetés". Szóval bár nincs devizahitelem, mégis kíváncsian várom a májusi bejelentést. Vajon mekkora lesz az átfedés a kiszivárgott jegyzőkönyvvel?
BK
