Ellenőrzött eredetmegjelölésű, campaniai bivalytej alapú mozzarella sajt, amelyet külföldről behozott tehéntejből készítettek Milánóban; különféle gyenge minőségű étolajfajták keveréke, amelyet tiszta olívaolajként hoztak forgalomba. Olaszországban újra meg újra a lapok címoldalán szerepelnek az élelmiszerbotrányok. Tavaly drámai mértékben növekedett a visszaélések száma: összesen mintegy 14 ezer ilyen esetre derült fény. Ez csaknem háromszor annyi, mint egy évvel korábban.
Az illetékes hatóságok tavaly több mint egymillió ellenőrzést végeztek az élelmiszerlánc mentén, mintákat véve a termelés, csomagolás, forgalmazás, árusítás során. Ennek eredményeként 24 millió kilogramm terméket foglaltak le mintegy 850 millió euró értékben.
Mint a Legambiente olasz környezetvédelmi szervezet tanulmányából kitűnik, a hamisítás főleg olyan termékeket érint, amelyek Made in Italy címkével külföldön is nagy keresletnek örvendenek. Mozzarella sajtok és olívaolajok mellett sűrűn szerepelnek a listán vizezett borfajták és szennyezett vízben tenyésztett kagylófélék.
A virágzó illegális kereskedelem hátterében a szervezett bűnözés áll. Az úgynevezett agromaffia ugyan csupán csekély hányadát "termeli" meg az olasz bűnszövetkezetek busás profitjának, ám a maffia főnökei és az ipar meg a politika terén ügyködő közvetítőik ebben a szférában is érvényesítik az alvilág üzleti érdekeit.
Az élelmiszerágazatban majdnem ötven különböző maffiaklán tevékenykedik. Az agrártermelők szövetsége (Coldiretti) legalább évi 12,5 milliárd euróra becsüli az agromaffia üzleti forgalmát. A szervezett bűnözés keze benne van az élelmiszerek behozatalában és kivitelében: emberei ott vannak a szárazföldi határátkelőkön éppúgy, mint az olasz kikötőkben. A határőrök és a parti őrség emberei tavaly elsősorban Kínából érkezett hamisított árukat foglaltak le, de fennakadt a szűrőjükön Indiából, Törökországból és Németországból érkezett hamisított vagy szennyezett áru is.
A Legambiente szerint az utóbbi években azért vált még jövedelmezőbbé a hamisított élelmiszerek kereskedelme, mert a gazdasági válság következtében mind bel-, mind külföldön növekedett a kereslet kedvező árú Made in Italy címkéjű különlegességek iránt. A pármai sonka vagy a parmezán sajt egykor a drága élelmiszerek közé tartozott, újabban viszont potom áron megvásárolható.
A nyomott árak láttán riadót fújt a fogyasztóvédelmi szövetség. "Nevetségesen olcsó áruk esetén nagy a kockázata annak, hogy hamisított vagy pancsolt termékről van szó" - figyelmeztetett Antonio Longo, a Movimento per il Cittadino elnöke. A fogyasztóknak jobban kellene ügyelniük az áru és az ár viszonyára, valamint alaposan elolvasniuk a terméken lévő tájékoztatót. Vittorio Cogliati Dezza, a Legambiente elnöke síkraszállt azért, hogy az élelmiszeripari visszaélések elkövetőire keményebb büntetést szabjanak ki. A hamisított vagy szennyezett élelmiszerek ugyanis veszélyt jelentenek a fogyasztók egészségére.
A bűnszövetkezetek egyéb üzleteihez hasonlóan az agromaffia is folyamatosan fejleszti módszereit. Folyton új utakat talál annak érdekében, hogy növelje profitját. Nemrég derült fény például arra, hogy veszélyes hulladékot kevertek sertések takarmányába. Az agromaffia tevékenysége leginkább Olaszországot sújtja, ám az Európai Uniónak az egész földrészre kiterjedő egységes stratégiát kellene kidolgoznia az élelmiszerágazatban tevékenykedő bűnözők ellen - hangoztatta Cogliati Dezza.
Szigorúbb ellenőrzésekkel és büntetésekkel, továbbá pontosabb vevőtájékoztatókkal aligha lehet fölvenni a harcot a maffia virágzó üzletével szemben. Az alvilág ezen a téren is gyorsabb, mint a bűnüldözők és az ellenőrök. Újabban már a DOP hatósági bélyeggel (Denominazione d'Origine Protetta - védett eredetmegjelölés) ellátott drága termékek sem jelentenek biztonságot a vásárlók számára - noha ezek elvben szavatolják az áru olasz eredetét és a szigorú minőségellenőrzés megtörténtét. Legújabb módszerei révén a maffia állítólag már arra is képes, hogy hamisítsa a DOP-bélyeget.
MTI
