A késedelmi pótlékot az esedékességtől a megfizetés napjáig számítja fel az adóhatóság. A pótlékfizetés számításánál a jegybanki alapkamat kétszeresét kell alapul venni úgy, hogy a napi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Leginkább a csőd szélén álló gazdálkodók esnek bele a késedelmes adófizetés hibájába, rájuk néhány külön rendelkezést is tartalmaz az APEH utasítása, tekintettel a felszámolás kezdő időpontját megelőző, vagy a felszámolás kezdetek meglevő tételekre.
Sokak számára öröm az ürömben, hogy a késedelmi pótlékszámítást összevontan kell végrehajtani, vagyis a késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adónemben fennálló túlfizetés összegével.
A felszámított és közölt késedelmi pótlék összege elévülési időn belül többször is módosítható. Az adóhatóság ugyanakkor a határozatban közölt késedelmi pótlék összegét az adózó terhére saját hatáskörben csupán egy ízben módosíthatja, ezt követően a felettes hatóság dönt.
Természetesen a késedelmi pótlék összegét megállapító határozat ellen is helye van fellebbezésnek, amelyet az elsőfokú határozatot hozó főosztály vizsgál meg és jogszabálysértés esetén a határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja.
Amennyiben törvényi rendelkezés alapján a módosításra vagy visszavonásra nincs lehetősége, úgy a benyújtott fellebbezést, a kapcsolódó iratokkal együtt elbírálás céljából a másodfokú hatóság elé terjeszti.
Tehergépjárművek adókedvezménye
Számos adózási kérdést vetettek fel a kis- és középvállalkozások a tehergépjármű-beszerzésekkel kapcsolatos adóalap-kedvezményekre vonatkozóan. Az APEH egy idei évi "Adózási kérdésben" azt a választ adta a kérdező, egyébként fuvarközvetítéssel is foglalkozó kisvállalkozónak, hogy nem veheti igénybe a Tao. törvényben lehetővé tett adózás előtti eredményt csökkentő kedvezményt új tehergépjármű beszerzése esetén.
Az említett kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha az nem ellentétes az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós szabályokkal. Ennek kapcsán három uniós rendeletet tekint irányadónak az adóhatóság, ám a szóban forgó kisvállalkozóra egyiket sem találta alkalmazhatónak. Az egyik rendelet ugyanis csak akkor tenné lehetővé a kedvezmény érvényesítését, ha fuvarközvetítéssel nem, csupán tehergépjárművek bérbeadásával foglalkozna az adózó.
A másik rendelet szerint pedig csak akkor lenne helye a kedvezménynek, amennyiben a tehergépjármű beruházás mezőgazdasági termékek elsődleges termelését, előállítását szolgálná.
A harmadik hivatkozott rendelet úgyszintén kizárja a szállítási ágazatban működő vállalkozások esetén a szállítási eszközök és felszerelések beszerzéséhez kapcsolódóan kedvezmény érvényesítését.
