A hivatal feladata lesz az uniós támogatási források fogadása, azok folyósítása és a felhasználás ellenőrzése. Az új kifizető ügynökség 96 uniós támogatási jogcímet kezel majd, amelyből 26 közvetlen kifizetési jogcím lesz. Az intézményben 850-en dolgoznak a tervek szerint, egyharmaduk a központban, kétharmaduk pedig a vidéki irodákban.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szigorúan ellenőrzi a gazdákat, hogy a kapott pénzt a megjelölt célra használják-e fel. Amennyiben nem, a támogatást vissza is vonhatják. A hivatal felállítása előreláthatólag mintegy 10 milliárd forintba kerül.
Varga Gyula egyetemi tanár arról beszélt, hogy a mezőgazdaság uniós felkészülésében a deklarált elvek és a tényleges gyakorlat között ellentét van, ugyanis a gyakorlatban a felkészülés érdekében nem történt annyi, mint amennyi szükséges lett volna.
Aláhúzta azt is, hogy a magyar mezőgazdaság bruttó termelése jelenleg csak kétharmada a 90-es évek eleji teljesítménynek, ugyanakkor a világ mezőgazdasága 25-27 százalékkal növelte teljesítményét ez idő alatt. Így a magyar mezőgazdaságnak a világtermelésben való részesedése a felére esett vissza.
Az egyetemi tanár úgy vélte, hogy az EU-csatlakozás mindenekelőtt a termelői biztonságra lesz jó hatással, továbbá növekednek a támogatások és a jövedelmek. A forráshiányos ágazat jelentősebb anyagi eszközökhöz juthat, mivel a bankok nagyobb garanciát látnak az uniós tagságot követően a mezőgazdaság finanszírozásában.
Varga Gyula rámutatott: az agráriumban a verseny- és a szociális szférát külön kell választani egymástól. Ez a lépés szerinte az agrárkormányzattól bátorságot igényel majd.
A professzor szerint a külföldi tőkét az eddiginél nagyobb mértékben lehet bevonni a magyar mezőgazdaság finanszírozásába az uniós tagságot követően.
Nem az agrárszektor lesz a csatlakozás győztese
Egy mai konferencián elhangzottak szerint a magyar agrárium nem számíthat jelentős támogatásnövekedésre az európai uniós tagságot követően.
