A 2000-es évhez hasonlóan, tavaly a banki ügyfelek 14 százaléka rendelkezett hitel- vagy kölcsönszerződéssel, mégis bővült a hitelpiac. A jelenség oka, hogy egy ügyfél többféle hitelt vesz igénybe. Lakás céljára felvett hitelt törleszt a bankok ügyfeleinek 7, áruvásárlásit pedig 5 százaléka. Személyi kölcsönszerződéssel 4 százalék rendelkezik. Ehhez képest 2000-ben lakáshitellel a válaszadók 6, áruvásárlási kölcsönnel 3, személyi kölcsönnel pedig 2 százalék rendelkezett.
Szintén terjed a folyószámla túllépésére vonatkozó szerződés. A három évvel ezelőtti 3 százalékkal szemben tavaly már a válaszadók 6 százaléka kötött ilyet. Különösen a vállalkozók és vezető beosztásúak, illetve a 200 ezer forintnál nagyobb nettó jövedelemmel rendelkezők. Idén megjelent a statisztikában a pénzintézettek kötött autós részletfizetési szerződés is, 1 százalékos részaránnyal. Forint alapú hitelkártya a megkérdezettek 2 százalékának tulajdonában volt tavaly, ugyanúgy, mint két évvel ezelőtt.
A hitelt vagy kölcsönt felvettek aránya meghaladja az átlagot a 30-39 évesek és Pest megyeiek körében. Némileg elmarad viszont az átlagtól a legalacsonyabb jövedelműeknél, akiknek háztartása havi nettó 40 000 forintnál kevesebből él. Más szocio-demográfiai szempontok, mint például az iskolai végzettség, foglalkozás vagy jövedelem szerint nincs lényeges eltérés a hitelt/kölcsönt felvettek megoszlásánál. Mind a lakáscélú hiteleknél, mind az áruvásárlási és személyi kölcsönöknél szintén a középkorúak a legaktívabbak.
Nem bővült a bankok ügyfélállománya
A felnőtt lakosság kétharmada ügyfele valamelyik banknak, ugyanúgy mint két évvel ezelőtt, ám egyre nagyobb a meghatározott célra hitelt vagy kölcsönt felvevők száma – derül ki a GfK Piackutató Intézet rendszeres pénzügypiaci felméréseiből.
