3p

Az erős lassító hatások - Irak, a tőkepiaci kilengések és az általános lassulás - ellenére Kelet-Európa a sokak által vártnál erőteljesebb növekedést produkál, összteljesítménye azonban változatlanul messze jár a fejlett ipari térségekétől és rendszerváltáskori önmagától - írta a Financial Times.

A brit üzleti napilap a közép- és kelet-európai gazdaságoknak szentelt mellékletében írja, hogy az öt évvel ezelőtti orosz pénzügyi összeomlást mára távoli emlékké halványította az azóta végbement gyors térségi fejlődés, amelyből Oroszország maga is kivette részét. A térség gazdasági teljesítménye a lap becslése szerint az idén 4,5-5 százalékkal, Oroszországé 6 százalékkal fog növekedni. A Financial Times szerint jövőre is hasonló ütem várható.

Az EU-hoz csatlakozó országok azonban az átlagon belül jóval szerényebb, 3-3,5 százalékos növekedésre számíthatnak 2003-ban, jóllehet a 90-es években még térségi listavezetők voltak. A világgazdaság egészére jellemző befektetői óvatoskodás ellenére a tágabb értelemben vett Kelet-Európa 27 országába az idén várhatóan rekordközeli értékű külföldi működőtőke érkezik. A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azzal számol, hogy a térségbe az idén a tavalyi 28 milliárd dollárhoz hasonló mennyiségű közvetlen külföldi befektetés áramlik - áll a Financial Times keddi elemzésében. Az éllovas közép-európai országok tavalyi 75 százalékos részesedése az idén várhatóan valamelyest csökken, de továbbra is magas marad - áll az elemzésben.

A látványos eredmények ellenére is azonban az orosz gazdaság összkibocsátásának értéke dollárban számolva még ma sem haladja meg Hollandiáét, és a térség egészében a hazai össztermék tavaly is még csak az 1989-es szint 77 százaléka volt. A fejlettebb közép-európai, valamint a balti államok éves GDP-értéke már jelentősen meghaladja a rendszerváltás előttit, Délkelet-Európa azonban jelenleg 81 százaléknál, Oroszország 65 százaléknál tart - írja a londoni napilap.

Az összeállítás szerint az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem az unióhoz csatlakozó országok közül is csak háromban, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában haladja meg a jelenlegi uniós átlag felét - az egykori szovjet tagköztársaságok zömében ez az arány 25 százalék alatt van -, és várhatóan évtizedekbe telik a különbség ledolgozása.

Ráadásul a legtöbb szakértő - köztük az EBRD elnöke, Jean Lemierre - szerint az erős növekedés csak úgy tartható fenn, ha a kormányok a piaci reformok gyorsítására szánják el magukat, ez azonban sok országban most már ellenállásba ütközik. Még az olyan egykori úttörő országokban is kifulladóban van a reformok iránti politikai akarat, mint Lengyelország.

A Financial Timesnak Janusz Lewandowski lengyel liberális parlamenti képviselő, volt privatizációs miniszter azt mondta: az embereknek elegük van, olyan sok változást éltek már meg, hogy most már inkább kevesebbet akarnak, nemhogy még többet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!