Hazánk Debrecent javasolja helyszínnek – az erre kiírt pályázatot a hajdúsági központ nyerte meg; a tartalék helyszín Székesfehérvár. Az eredetileg hét magyar város érdeklődését felkeltő beruházás becsült összértéke egymilliárd euró. Ennek önrészét kormányzati forrásokból, európai uniós pályázatokból és magántőkéből fedeznék, míg az összeg nagyobbik felét a szerveződő nemzetközi konzorcium finanszírozza majd.
A központban évente több ezer – a világ számos országából érkező – kutató végezhet majd kísérleteket, nagyon sokféle, a gyakorlat, az alkalmazás, a gazdaság számára is igen fontos területen. Egyebek között agydaganatok és más rákbetegségek gyógyítása, gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfestékek, szennyezéslepergető felületek előállítása a lehetséges kutatási területek.
Befogadására ma leginkább Svédországnak, Spanyolországnak vagy Magyarországnak van esélye az általuk szervezendő nemzetközi konzorciumon keresztül. Nemcsak azért vannak hazánknak esélyei az európai projekt elnyerésére, mert a magyar kutatók ezen a területen is elismertek, hanem azért is, mert ilyen volumenű összeurópai kutatói bázist még nem telepítettek újonnan csatlakozó országba – vélik a felelős gazdasági tárcánál. Mindenesetre – s erre Mezei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia szaktudósa hívta fel a figyelmet – ez az egyetlen olyan nemzetközileg finanszírozandó projekt, amelynek elnyerésére reális esélye van Magyarországnak.
Számos előnnyel járna ez számunkra. Az ESS építése és üzemeltetése mai értéken évente átlagosan mintegy 20 milliárd forint külföldi tőke beáramlását biztosítaná egy – a jogi formáját tekintve – Magyarországon bejegyzett magánvállalkozás finanszírozására, kormányszintű szerződések révén legalább harminc évre garantálva – állítja Mezei. A szakember a svéd társadalmi-gazdasági hatástanulmányból idézve elmondta: az ESS gazdaságélénkítő hatása a nemzeti jövedelmet évi 450 millió euróval növeli, és hatezer új munkahelyet teremt, számol be a Világgazdaság.
