A Svájci-Magyar Együttműködési Programról Debrecenben tartott információs napon a szakember elmondta: nyár elején az ösztöndíj programok, az infrastruktúra és környezetvédelem, valamint a természeti katasztrófák elhárítása témakörökben írják ki a pályázatokat. A prioritási területek pályáztatása eltérő ütemezésű lesz.
A 2004-ben csatlakozott országoknak Svájc öt éven át összesen 1 milliárd svájci frank értékben biztosít fejlesztési hozzájárulást. Magyarország részesedése Lengyelország után a második legnagyobb, bruttó 130.738.000 svájci frank, mintegy 21 milliárd forint. Svájc és Magyarország 2007. december 20-án írt alá keretmegállapodás, amely alapján az idén elindulhat a pénzügyi alap lebonyolítása - emlékeztetett Halász János országgyűlési képviselő, a cívis város alpolgármestere. Hozzátette: a támogatás célja a tagállamok közötti, illetve az érintett országokon belüli egyenlőtlenségek kiegyenlítése.
A támogatás 40 százalékát a leghátrányosabb régiók - Észak-Alföld és Észak-Magyarország - fejlesztésére, ezen belül is Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar felzárkóztatására kell fordítani. Ulrich Stürzinger, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség osztályvezetője a szakmai napon arról beszélt, hogy a források 70 százalékát a keretmegállapodásban rögzített prioritási területekre kell fordítani. Jut forrás a természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére, az egészségügyre, a környezet fejlesztésére, a határon átnyúló környezeti kezdeményezésekre, természetvédelemre, az üzleti környezet fejlesztésére és a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítésére, a magánszektor fejlesztésére, kutatásra, fejlesztésre, az egészségügyre és a civil szektor támogatására.
(MTI)
