A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter erről a Magyar Közgazdasági Társaság 2003. évi küldöttközgyűlésén "Az EU-csatlakozás kihívásai a kormányzati munkában" címmel megtartott előadásában beszélt. Mint mondta, évente egymilliárd euróról van szó és ehhez járul az ugyanolyan mértékű hazai támogatás.
Kiss Péter megfogalmazása szerint – számolt be az MTI - ez jelentős forrásrendszer, amelynek felhasználásához "társadalmi divatot, közvéleményt kell teremteni". A kancelláriaminiszter azt is fontosnak tartja, hogy az uniós támogatásokat Magyarország ne csak lehívni tudja, hanem a gyorsuló felzárkózás megvalósítására használja fel.
Kiss Péter szerint kulcskérdés lesz a programkészítés, a pályázatok előkészítése, az intézményi fejlesztés és "az európai támogatások hazai finanszírozási lábának megteremtése a költségvetésben". Előadásában utalt arra, hogy átadták Brüsszelnek a Nemzeti Fejlesztési Tervet.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a 2004-es költségvetésben prioritást kell kapnia az útépítési programnak, bizonyos önkormányzati szolgáltatások fejlesztésének, és a beruházás ösztönzésének a tőkebevonás érdekében. Szólt arról, hogy a vállalkozók pozícióinak javítása érdekében tervezik a rájuk nehezedő bérterhek csökkentését. A kancelláriaminiszter kulcskérdésnek tartja azt is, hogy érzékelhető foglalkoztatás-bővülés valósuljon meg.
Pénz lenne, csak fogadni kellene
Kiss Péter szerint az elkövetkező időszak legfontosabb feladata Magyarország támogatást befogadó képességének növelése lesz, hogy le tudja hívni mindazokat a pénzeket, amelyeket az Európai Uniótól a felzárkózás érdekében megkaphat.
